A brit jegybank nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 375 milliárd fontos (több mint 140 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem. Mindkét döntés megfelelt az előzetes elemzői és piaci várakozásoknak.
A Bank of England, az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja 2009 márciusa óta tartja 0,5 százalékon alapkamatát. Ez abszolút mélységi rekord: 1694-es alapítása óta a bank addig soha nem csökkentette 2 százalék alá irányadó kamatát. Londoni elemzői vélemények szerint azonban nagy valószínűséggel nem ez a rekordmélységű brit jegybanki alapkamat elérésének utolsó évfordulója.
Igazolják az adatok a jegybankot
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai a BoE csütörtöki kamatdöntő értekezlete után összeállított gyorselemzésükben kiemelték, hogy csak az elmúlt egy hónapban több olyan makroadat vált ismertté, amely a brit jegybank monetáris tanácsának enyhe alapállását igazolja. Ezek közé tartozott a munkanélküliségi ráta emelkedése 7,1 százalékról 7,2 százalékra, ami jelzi, hogy a munkapiaci kondíciók a korábban vártnál fokozatosabb ütemben válnak feszesebbé. Mindemellett a tizenkét havi infláció januárban a jegybank számára követendő célként előírt 2 százalék alá, 1,9 százalékra lassult.
A Capital Economics elemzői szerint ez azt mutatja, hogy a brit gazdaságban felhalmozódott kapacitástöbblet a BoE által vártnál nagyobb lefelé ható nyomást gyakorol az inflációra, a jegybank ugyanis arra a hónapra 2 százalékos éves inflációt jósolt.
A ház szerint ezek az adatok alátámasztják azt az álláspontot, hogy a brit gazdaság kilábalása még folytatódhat egy ideig az inflációs nyomás erősödése nélkül. Mindezek alapján a Capital Economics elemzői azt jósolják, hogy a Bank of England egészen 2015 végéig a jelenlegi mélységi rekordon tartja alapkamatát.
A rendkívül enyhe kamatpolitikát ugyancsak 2009-ben – fennállása óta szintén első ízben – a brit jegybank mennyiségi enyhítési ciklussal is kiegészítette. A gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció eredetileg 75 milliárd fontos keretét a bank már ötször emelte, és az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos eszközvásárlással az éves brit hazai össztermék (GDP) 20 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a piacra.
Kik a nyertesei az alacsony kamatnak?
A félszázalékos alapkamat és a mennyiségi enyhítés kezdetének ötödik évfordulóján kiéleződött a vita arról, hogy az ultraenyhe brit monetáris politikának kik a legnagyobb vesztesei és a legnagyobb nyertesei. A McKinsey Global Institute nevű globális pénzügyi tanácsadó cég számításai szerint a brit háztartások öt év alatt összességében 110 milliárd fontot (41 ezer milliárd forintot) vesztettek megtakarításaik alacsony kamatán, a brit államháztartás ugyanakkor 120 milliárd fontot (45 ezer milliárd forintot) nyert az adósságállomány kamatterhének csökkenésén.
A Financial Times csütörtöki elemzése szerint ugyanakkor a McKinsey figyelmen kívül hagyta számításaiban, hogy a brit háztartásoknak is közvetlen pénzügyi hasznuk származott az állam hitelköltségeinek csökkenéséből, magasabb államháztartási kamatterhek esetén ugyanis valószínűleg a lakossági adóterhelés is magasabb lenne.
A Bank of England saját elemzése szerint emellett a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke is emelkedett a mennyiségi enyhítés likviditásözöne teremtette keresleti többlet hatására.
