Didier Reynders belga külügyminiszter emlékeztetett: a brüsszeli zsidó múzeumnál tavaly elkövetett merénylet óta köztudott, hogy terrorveszély van Európában. Rámutatott arra is, hogy a hasonló támadásokat csak a tagállamok együttműködéssel, információcserével lehet megelőzni.
Európa szintű együttműködés szükséges
Belgium és Franciaország között évek óta nagyon jó az együttműködés a felderítésben. Ez a munka azonban csak az első lépés, amelyet továbbiaknak kell követniük – mondta a miniszter. Hozzátette: ez nemcsak Belgium és Franciaország ügye, hanem Egész Európáé.
„Meg kell osztanunk a titkosszolgálati információinkat, hiszen egy nemzetközi hálózattal kell szembeszállnunk, amelynek tagjai szabadon lépik át a tagországok határait” – fogalmazott Didier Reynders. Elmondása szerint 30 ezer külföldi harcol legalább száz országból az Iszlám Állam terrorszervezet soraiban Szíriában és Irakban.
Külön asztalon tárgyalandó a migráció és a terrorizmus
Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere szerint csak közös megoldásban szabad gondolkodni a pénteki brutális és barbár cselekedet után. Közölte: a tanácskozás legfőbb célja az Európai értékek megőrzése.
„Ki kell mondanom, hogy minden demokratikus eszköz mellett, a NATO bevonásával, katonai eszközöket is be kell vetni a küzdelemben” – fogalmazott a bevándorlási ügyekért is felelős miniszter.
„Szíria mellett Líbia ügyét is tárgyalni fogjuk, hiszen minden mindennel összefügg” – tette hozzá. A luxemburgi politikus azonban hangsúlyozta, hogy nem szabad összekötni a migrációt a terrorizmussal. Aki a kettőt összekeveri, kapitális hibát vét – tette hozzá Asselborn.
Figyeljünk a megelőzésre
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja közölte: további egyeztetéseket folytatnak a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országokkal, Libanonnak és Jordániának pedig külön támogatást nyújt az unió biztonságuk megőrzéséhez.
„Az Iszlám Állam mindegyikünk ellensége, hiszen nemcsak Európa, hanem a civilizáció ellen intéztek támadást” – fogalmazott a politikus. Mogherini megerősítette, hogy diplomáciai, külpolitikai, titkosszolgálati és adott esetben katonai eszközöket is be fognak vetni a terrorszervezetek legyőzésére.
Sebastian Kurz, Ausztria külügyminisztere szerint a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Jobban kell együttműködni a muzulmán közösségekkel, és fel kell világosítani a fiatalokat, hogy a radikalizálódás nem megoldás az egyén, vagy a közösség problémájára – tette hozzá.
Közös érdek a terrorizmus legyőzése
Harlem Désir francia külügyi államtitkár megköszönte Európának és a világnak a szolidaritást és együttérzést, amelyet az elmúlt napokban országa iránt tanúsított.
„A terrorizmus elleni harc közös ügyünk, hiszen ahogy a halottak, úgy a sérültek között is több ország polgárait azonosították, akik Párizsban voltak, hogy a szabadság levegőjéből szippantsanak” – fogalmazott a miniszter. Leszögezte: sok feladata van Európának a szélsőséges csoportok felkutatásában, a fegyverkereskedelem felszámolásában és a terrorizmus finanszírozásának megszakításában. Harlem Désir felhívta a figyelmet, hogy szükség van a schengeni határellenőrzés megerősítésére és Európa külső határainak biztosítására.
Az uniós külügyminiszterek egyperces csenddel emlékeztek a párizsi merényletek áldozataira. A tanácskozáson a legális és illegális migráció, az EU és Afrika közötti érdekkülönbségek mellett a líbiai rendezésről is szó lesz.
Tudják ki az események agya
Belgiumban széles körű vizsgálatok indultak a merényletsorozat után, s szálak – ahogy az év elején a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett akció után – ismét Brüsszel Molenbeek nevű kerületébe vezetnek. A razziák során eddig hét embert állított elő a rendőrség.
A hétfői közlések szerint a nyomozók immár Abaaudot tekintik a támadássorozat kitervelőjének és megrendelőjének. Az ő neve már januárban előkerült egy Belgiumban meghiúsított merényletsorozat kapcsán, és akkor is a támadások megrendelőjeként és finanszírozójaként jelölték meg a hatóságok. A marokkói származású, 28 éves férfit a belga biztonsági szolgálatok az „egyik legnagyobb hóhérként” tartják számon, aki önként csatlakozott az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez Szíriában.
A La Derniere Heure című belga napilap internetes oldalának információi szerint Abdelhamid Abaaudot már az év elején kereste a rendőrség, de végül Görögországban nyoma veszett.
Ki kell takarítani Molenbeeket
Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Belgium a brüsszeli születésű Abdeslam Salah ellen is, akit hétfőn „első számú közellenségként” aposztrofált a rendőrség. Az ő egyik testvére, Ibrahim öngyilkos merénylőként robbantotta fel magát pénteken a párizsi Bataclan koncertteremben, a másikat, Mohamedet pedig szombaton vették őrizetbe Molenbeekben. A három francia állampolgárságú fiútestvér korábban sem volt ismeretlen a hatóságok számára: Ibrahim például szintén megjárta Szíriát, továbbá elítélték kábítószer-kereskedelem és lopás miatt.
A brüsszeli kerület már több korábbi terrorcselekménnyel összefüggésben a hatóságok látókörébe került, miután több támadás elkövetőjéről kiderült, hogy megfordultak a jelentős muszlim közösségnek otthont adó városrészben. Jan Jambon belügyminiszter szombaton arról beszélt, hogy személyesen veszi készbe az ügyet és „kitakarítja” Molenbeeket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Charles Michel belga miniszterelnök vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi kormány cselekvési tervet készít Molenbeek problémájának kezelésére és ez utóbbihoz minden segítséget megad. „Meg kell állapítani, hogy szinte mindig van kapcsolat Molenbeekkel” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint jelenleg a kerületben uralkodó állapotok nem állnak ellenőrzés alatt. „Az elmúlt hónapokban sokat tettünk a radikalizmus felszámolásáért, de többre van szükség” – tette hozzá.
A belga hatóságok a hétvégén több műveletet hajtottak végre a kerületben. A belga ügyészség azt közölte, hogy hét embert állítottak elő, akik érintettek lehettek a terrortámadásban. Francia rendőrök is érkeztek a belga fővárosba, hogy segítsék a brüsszeli nyomozást, valamint közös belga-francia nyomozócsoport alakul a belga szálak felgöngyölítése érdekében. Hétfőn újabb razziát tartottak Molenbeekben.
A környék nagy része muzulmán
Yvan Mayeur, Brüsszel főpolgármestere vasárnap azt mondta, a terroristák hasznot húznak abból, hogy Európában nincsenek határok.
„Gondoskodni kell arról, hogy ne itt legyen a bázisuk az európai országokban folytatandó háborújukhoz” – szögezte le.
Ugyancsak Molenbeek adott otthont egy ideig a 191 halottal és 1800 sebesülttel járó 2004-es madridi robbantás egyik kitervelőjének, a marokkói Haszán al-Haszkinak. A kerület lakója volt a francia állampolgárságú Mehdi Nemmouche is, aki tavaly követett el támadást a brüsszeli zsidó múzeum ellen.
Az Amszterdamból Párizsba közlekedő gyorsvonat ellen ez év augusztusában megkísérelt támadás marokkói elkövetője, Ajub al-Kazáni is Molenbeekben szállt meg nővérénél.
„Nem minden terrorista jön Molenbeekből, legtöbben csak átutaznak rajta” – mondta Françoise Schepmans, a kerület liberális polgármestere. A környék legalább 80 százalékát teszi ki a muzulmán lakosság, köztük könnyebb elvegyülnie az ideiglenesen Brüsszelben tartózkodó, rossz szándékú embereknek. Sokan szállnak meg olyan kerületekben is, ahol termékeny a radikalizálódás talaja – fejtette ki a polgármester.
Nincs vége a támadásoknak
Manuel Valls francia miniszterelnök hétfőn az RTL rádiónak nyilatkozva arra figyelmeztetett: a hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy szélsőségesek további terrortámadásokra készülnek Franciaországban és Európa más országaiban is az elkövetkező napokban-hetekben. A francia hírszerzés nyár óta több támadást hiúsított meg – tette hozzá.
Belgium 11 milliós ország, lakossági arányaihoz képest innen csatlakoztak legtöbben az Iszlám Államhoz Európából.
Sajtóinformációk szerint eddig 494 belga dzsihadistát azonosítottak a hatóságok. Közülük 272-en Irakban vagy Szíriában szolgálnak, 75-en meghaltak a harcokban, 134-en már visszatértek Belgiumba, míg 13-an úton vannak visszafelé.
Intézkednek a rendőrök Molenbeeknél
A hatóságok délelőtt egy embert őrizetbe vettek, de ő nem Abdeslam volt. Ezt követően a rendőrök egy utcát lezártak, egy épületet körülvettek, és hangosbeszélőn szólították fel a bent lévőket, hogy működjenek együtt.
Nem sokkal később a belga rendőrség az interneten minden újságírót arra kért, hogy ne közvetítsenek élő képeket az akció helyszínéről. Helyszíni beszámolók szerint a rendőrök a többi között a tetőn keresztül igyekeznek behatolni az épületbe.
