Az Ebola-vírus 1976-os ugandai felfedezése óta a betegség több afrikai országban is feltűnt, és már a fekete kontinensen kívül is előfordult megbetegedés például Spanyolországban és az Egyesült Államokban – hívja fel a figyelmet a BusinessInsider cikke. Az elmúlt időszakig a 2000-ben kitört járvány volt a legsúlyosabb, akkor 425 ember betegedett meg.
Az amerikai Járványügyi Központ (CDC) szerint a 2013 decemberében indult járványban több mint 13 ezer ember betegedett meg, közülük ötezren meghaltak. A nemzetközi segítség lassan érkezik, nincs még oltás és igazán hatékony kezelés sem, így Nyugat-Afrikában a betegség már exponenciálisan terjed. Emiatt a CDC arra számít, hogy 2015 januárjáig 550 ezer fő kaphatja el az Ebolát.
A befektetők eddig hűvösen figyelték az eseményeket, de hogy ez így marad-e a jövőben, az a járvány terjedésétől függ.
Harminc milliárd dollár elmehet
A költségek már most nagyon magasak. A Sars-vírus okozta járvány 2002 és 2004 között – több mint 8 ezer megbetegedésből 744 haláleset – az ázsiai országoknak körülbelül 20 milliárd dollárba került. A Világbank becslése szerint az Ebola 2015 januárjáig 32,6 milliárd dollárba kerülhet az afrikai országoknak.
Üzleti szempontból eddig csak korlátozott hatása volt. Két cégre közvetlen hatása volt. Az ExxonMobilnak el kellett halasztania egy fúrás Libériában. A London Mining azonban sokat veszített. A cég vasércbányászattal foglalkozik Sierra Leonéban, de az Ebola miatti pánik miatt, nem találtak vevőt bányáikra. A befektetőkkel nem tudtak megegyezni, így gyakorlatilag csődbe mentek, a részvényeik árfolyama lenullázódott. Ázsiában, ahol még friss a SARS-járvány emléke, augusztustól október végéig a légitársaságok részvényeinek 22 százalékos mínuszt kellett elkönyvelniük, pedig stabilak foglalási számaik. Egyre többen tartanak viszont attól, hogy Ázsiában is felütheti a fejét az Ebola.
Kik veszíthetnek igazán?
Jason Kantor és Jeremiah Shepard, a Credit Suisse biotechnológiai elemzői több forgatókönyvet is készítettek. A legvalószínűbb, hogy a betegséget nem lehet megállítani az epicentrumon − Guinea, Libéria és Sierra Leone – kívül, de továbbra is afrikai betegség marad. Ez elsősorban a kontinensen jelenlévő bányászati és energetikai cégeket érintheti érzékenyen. A másik forgatókönyv szerint megjelenik egy második epicentrum Afrikán kívül, rosszabb esetben egy olyan nagyvárosban vagy országban, ahol roskadozik az egészségügyi rendszer. Az is növeli ennek esélyét, hogy a fertőzött országokban felerősödik az elvándorlás.
Az energiavállalatok a nyereség csökkenésére számíthatnak, ha a járvány átterjed Nigériára, amelynek éves kőolaj kitermelése 2,3 millió hordó. Az édességipari cégek szintén feszülten figyelnek, hiszen a Libériával szomszédos Elefántcsontpart adja a világ kakaótermésének 30 százalékát. A kakaó határidős nyersanyagpiaci ára már többéves rekordon áll. A SARS és a H1N1 idején az amerikai vásárlók megijedtek a világjárványtól, és inkább otthon maradtak, ez pedig a kiskereskedőknek okozott veszteségeket. Ennek mos is megvan az esélye. A negatív hatás a légitársaságokat, a szállodákat és a luxusipart is érinti, ugyanis kevesebben kelnek útra és így kevesebb pénzt költenek a reptéri vámmentes boltokban. A luxustermékek forgalmának 5 százaléka ilyen üzletekből származik.
Gőzerővel folynak a kutatások
Mi a helyzet azokkal a vállalatokkal, akik részt vesznek az Ebola elleni küzdelemben? A vegyipari cégekkel, amelyek fertőtlenítőszereket gyártanak, vagy a biotechnológiai vállalatokkal, amelyek hatékony kezeléseken és oltóanyagon dolgoznak? Hat cég dolgozik azon, hogy olyan gyógyszert fejlesszenek ki, amely hatékony lehet a betegség kezelésében. Persze ezek még kísérleti fázisban vannak. További öt cég az oltóanyag előállításán munkálkodik, de még senkinek nem sikerült nagy mennyiséget előállítania ilyen termékből.
A GlaxoSmithKline és NewLink Genetics is dolgozik oltóanyagon, mindkét cég az első fázist zárta le. A Johnson & Johnson és a Bavarian Nordic közösen kifejlesztett vakcinája már az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) jóváhagyási folyamatának megkezdésére vár. Mindhárom vakcina hatásosnak bizonyult az állatokon.
Az Ebola-gyógyszerek egyik legismertebbje a Mapp Biopharmaceutical által kifejlesztett ZMapp. A ZMappot hét beteg páciensen tesztelték, öten meggyógyultak. A Fujifilm Avigan nevű tablettája hatásosnak bizonyult egy Franciaországban kezelt betegnél, igaz ő más gyógyszerekkel kombinálva kapta a készítményt. Az eredmények és a sikeres állatkísérletek ellenére még nincs elfogadott gyógyszer. „Még nagyon sok időnek kell eltelni, hogy biztosak lehessünk a tabletták és a vakcinák hatékonyságában és biztonságában – mondta Jason Kantor elemző.”
Az Ebola pusztítását látva az FDA ígéretet tett a folyamat felgyorsítására, és megvizsgálják az állatkísérletek hatékonyságát. Kantor szerint pillanatnyilag az tűnik valószínűleg, hogy az amerikai kormány több vállalattal is szerződést köthet, ha azok valóban hatékony és megfelelő mennyiségű gyógyszert tudnak leszállítani.
Jó üzlet az Ebola?
Igazán nagyszabású fejlesztések az Ebola miatt valójában nem indultak. Kérdéses ugyanis ennek megtérülése. Olyan siker, mint amit a Lipitor – ez a koleszteringyógyszer hozta eddig minden idők legnagyobb bevételét – elért, nem következhet be, hiszen nem érint milliókat. Az Ebola elleni oltásnak, gyógyszernek nem lesz kiskereskedelmi forgalma, ahogy a 2009-es influenzajárvány idején kifejlesztett vakcinának sem volt. Sőt, még a különböző kormányok kereslete sem volt nagy.
Az Ebola elleni készítmények most sincsenek a képzeletbeli bevásárló listán. Bár az amerikai kormány 2004-es törvényében az Ebolát veszélyes betegségnek minősítették és fejlesztési forrást is rendeltek mellé, a stratégiai készletek listájára nem került fel. Erre a listára azokat a fertőző betegségeket veszik fel, amelyek ellen tartalékolni kell nagy mennyiségben gyógyszereket, ilyen például az influenza, a himlő és a lépfene.
Ha lecsengett a krízis, a vállalatok számára ígéretes lehet az amerikai kormány közbeszerzése, amely rendszeresen bevásárol és lecseréli készleteit. Lépfene elleni vakcinát például évente 250 millió dollárért vásárolnak. „Ha a kormány beszáll az üzletbe, akkor felelős lesz annak fenntartásáért, ezt hívják a szektorban meleg kapacitásnak – fogalmazott Kantor. Ha például egy oltóanyagból 2 millióról 20 millióra emelik a készletarányt, akkor nem elég egyszer bevásárolni, így a gyógyszert gyártó vállalat nem megy majd csődbe.”
Mindenesetre a gyógyszergyárakat nehéz meggyőzni, hogy fektessenek be az Ebola-kutatásokba, hiszen sosem jelent akkora megtérülést, mint mondjuk a magas koleszterin elleni tabletták. Úgy tűnik azonban, hogy az Ebola-tablettáknak már lesz piaca.
