Egyöntetű elutasítás a kvótarendszernek
A magyar diplomácia vezetője Prágában a visegrádi négyek külügyminisztereinek migrációs válsággal foglalkozó délután kezdődött rendkívüli találkozóján vesz részt. A tanácskozóra a lett, valamint az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg külügyminiszterét is meghívták.
„Az igazi megoldás az lenne, ha az EU visszaszerezné az ellenőrzést saját határai felett, ha az EU ismét képes lenne megvédeni saját határait” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Szerinte „a kvótarendszer végrehajthatatlan, hiányoznak a megvalósítás alapvető feltételei”, és „csak fokozta a nyomást az Európai Unióra”.
A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – egybehangzóan elutasítják a Brüsszel által javasolt kvótarendszert. A hétfői külügyminiszteri találkozó célja, hogy a tagországok újra egyeztessék a migrációs válsággal kapcsolatos álláspontjaikat az EU szerdai csúcstalálkozója előtt.
Görögország a gyenge láncszem
Szijjártó Péter szerint az uniós határok megvédése terén a neuralgikus pontot Görögország jelenti, amely képtelen megvédeni a schengeni határait.
„Ez egy európai felelősség, feladat, hogy Görögországot alkalmassá tegyük határai megvédésére, ezáltal az Európai Unió külső határainak a megvédésére is” – vélekedett a magyar diplomácia vezetője.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Kezdeményezzük, hogy jöjjön létre egy masszív európai erő, amely meg tudja védeni Görögország határait. Ehhez pénzre, katonára, technikára van szükség. Mi ebben az esetben készek vagyunk ebből vállalni az EU-ban a ránk eső részt” – jelentette ki a külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint Európának számolnia kell azzal, hogy a migrációs nyomás a jövőben nem csökkenni, hanem növekedni fog.
Ketten is nehezítik a helyzetünket
A migrációs válságban „Magyarország mai nehéz helyzetét az okozza, hogy két EU-ország tudatos és demonstratív módon lábbal tiporja az európai uniós jogszabályokat” – mutatott rá a külügyminiszter. Megjegyezte: sem Görögország, sem Horvátország nem regisztrálja a menekülteket, hanem továbbküldi őket nyugat felé, Horvátország konkrétan Magyarországra szállítja őket.
Több támogatásra van szükség
„Az Európai Tanácsnak szerdán a lehető legtöbb pénzt kell mobilizálnia Jordánia, Libanon és Törökország támogatására” – mondta Schulz Párizsban, miután megbeszélést folytatott Francois Hollande francia államfővel. „El kell kerülni, hogy újabb jelentős számú ember, reménytelenségtől vezérelve, elinduljon a táborokból Európa felé” – tette hozzá.
Martin Schulz szerint eddig 2,5 milliárd eurót fordított az Európai Unió a közel-keleti menekülttáborokra, amelyeknek nem elégséges a finanszírozása. Az Európai Parlament elnöke szerint további 7 milliárd eurót kellene sürgősen mozgósítani.
Schulz nem titkolta, hogy nem lesz könnyű megállapodásra jutni Brüsszelben az Európába érkező migránsok elosztását illetően.
„Tartok a konfliktustól. Ezért is találkoztam a (francia) elnökkel, hogy a lehető legtöbbet megtegyünk a megállapodásért, és elkerüljük a véleménykülönbségek és a már meglévő törésvonalak elmélyülését” – hangsúlyozta Schulz. „De végül is optimista vagyok, mert meg kell és meg fogjuk találni a kompromisszumot” – mondta.
Befogadni vagy nem befogadni?
Francois Hollande vasárnap marokkói látogatásán arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen európai ország sem mentesülhet a menekültjogra jogosult migránsok befogadása alól.
Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői szerdán vitatják meg az Európai Bizottságnak a 160 ezer menedékkérő elosztásáról szóló javaslatát a tagállamok között. A többség támogatja a kvótarendszert szorgalmazó sürgősségi intézkedést, de több kelet- és közép-európai tagállam, köztük Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország ellenzi azt.
