A Bizottság magyarázkodott
Martin Schulz elnök a megbeszélés megnyitásakor hangsúlyozta, hogy a lengyelországi jogállamiságról szóló vita „központi az Európai Unió jövője szempontjából”.
Bert Koenders holland külügyminiszter az EU Tanácsa képviseletében azt mondta: „Az EU több mint egy közös piac, ez egy közös értékekre, a jogállamiságra, demokráciára és alapvető jogokra épített Unió. De ezeket a jogokat nem tekinthetjük magától értetődőknek, ezt kemény leckék árán tanultuk meg”, tette hozzá, a változások korában a megvédésükhöz nyílt vitára van szükség.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke elmagyarázta, hogy „a Bizottság miért döntött úgy, hogy megvizsgálja a legutóbbi lengyelországi fejleményeket”, és kifejezte a reményét, hogy sikerül „egy konstruktív és tényekre alapozott dialógust folytatni Lengyelországgal a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetések kialakulásának megakadályozására”.
Veszélyben vannak az európai értékek?
Beata Szydło lengyel miniszterelnök ragaszkodott hozzá, hogy a jogállamiságot nem sértették meg Lengyelországban.
„A lengyel polgárok a mi programunkat választották egy demokratikus választáson, és mi végrehajtjuk azt, tiszteletben tartva az alkotmányt és az európai szerződéseket”. (…)„A lengyel alkotmánybíróság körüli vita politikai és nem jogi, és az lengyel belügy, de készen állok az ellenzékkel tárgyalni”, tette hozzá.
Esteban González Pons (EPP, spanyol) rámutatott, hogy a legrosszabb autoritarianizmus mindig belülről fakad, és figyelmeztetett, hogy „az igazságszolgáltatási hatalom megtámadása és a tömegmédia korlátozása a demokrácia lerombolásának első lépése lehet”. Aláhúzta, „egyetlen célunk tisztázni, hogy veszélyeztetve vannak-e az európai értékek” és hangsúlyozta, hogy „senki nem akar megelőző ítéletet hozni Lengyelországra”.
Az előző kormánynál is voltak gondok
Gianni Pittella (S&D, olasz) megjegyezte, hogy a bíróságok és a média függetlensége az EU-s demokrácia elkerülhetetlen előfeltételei. Pittela azt mondta, képviselőcsoportja aggódik, hogy a lengyel kormányzás legutóbbi fejleményei nincsenek összhangban az ország történelmével és diktatúra elleni küzdelmével.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Syed Kamall (ECR, brit) azt mondta, „miután beszéltem a lengyel EP-képviselőkkel, egyértelművé vált, hogy a lengyel kormány nem szándékozik aláásni a média pluralizmust”, és azt firtatta, hogy a Bizottság és az EP-képviselők miért nem panaszkodtak az előző kormány alkotmánybírósági kinevezései körüli rendellenességek miatt.
Guy Verhofstadt (ALDE, belga) azt mondta Szydło miniszterelnöknek: „Az Ön pártja nyerte meg a választásokat egy erős mandátummal; joga van átalakítani a média piacot és megreformálni a közigazgatást. De nem akkor, ha visszaél ezzel az óriási többséggel és lebontja országában a fékeket és ellensúlyokat. Ez nem volt benne pártja kiáltványában és ellentmond az alkotmánynak.”
Vitázni kéne az ellenzéket
Gabriele Zimmer (GUE/NGL, német) megjegyezte, „A neoliberális reformok, melyek az EU-tagság előfeltételei voltak, nem hoztak mindenki számára gazdagságot (…). Ebből fakadóan Lengyelországban sokan az Uniót teszik felelőssé a társadalom megosztottságáért.”
„A lengyelországi jogállamiságon túl az EU egészéért aggódunk,” mondta Rebecca Harms (Greens/EFA, német), hozzátéve, hogy egy kormányzó többségnek a döntései diktálása helyett vitát kellene folytatnia az ellenzékkel.
Indokolatlan a beavatkozás
„A lengyel ügyeket Lengyelországban kell megoldania a lengyeleknek”, mondta Jaroslaw Iwaszkiewicz (EFDD, lengyel). Hozzátette, „ez a vita szükségtelen és alaptalan, de egy előnye van: hatására növekedni fog az euroszkepticizmus.”
Michal Marusik (ENF, lengyel) szerint a Lengyelország elleni bírálatok valójában arra mutatnak rá, hogy a lengyel érdekeket védik, a folyamatban lévő vita indokolatlan beavatkozás a lengyel belügyekbe az EU részéről.
