A cnbc.com segítségével összeszedtük azokat a témákat, amelyek a gazdasági szereplők fókuszába kerülhetnek.
Kemény landolás Kínában
Már a január 20-ai nyitáskor is Kína felé fordulhatnak a résztvevők. Sokan tartanak attól, hogy a kínai gazdaságra nagyobb mértékű lassulás, azaz kemény landolás vár. Az aggodalmakat csak fokozza a részvénypiacok esése, az eladók túlsúlyba kerülése és a jegybank monetáris politikai manőverei.
„Látjuk a lassulást Kínában, 2016-ban valószínűleg 6-6,5 százalékos növekedést érhet a GDP. Azonban még ez most is több mint kétszerese a fejlett piacok növekedésének” – hívta fel a figyelmet Anne Richards, az Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója.
Richards szerint ugyan a kemény landolástól még nem kell tartani, de az biztos, hogy 2016 egyik legforróbb témája Kína lesz.
Geopolitika és terror
A tavalyi évben számos geopolitikai ügyet sikerült lezárni, többek között a nagyhatalmak és Irán megegyeztek a nukleáris kérdésekről, sikerült megfékezni az ebolát Afrikában, áttörés következett be az amerikai-kubai kapcsolatokban és aláírták a globális klíma-megállapodást.
Ugyanakkor viszont megrázták a világot az Iszlám Állam nevében elkövetett terrorcselekmények. A támadások európai földön zajlottak, és kétszer is Párizs volt szenvedő alany. Januárban a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen követtek el merényletet, novemberben a koncentrált támadások 130 ember életét követelték.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A terrorfenyegetettség mellett a csökkenő olajárak, valamint a közel-keleti térség két nagyhatalma, Szaúd-Arábia és Irán között kibontakozó feszültség is nagy kockázatokat rejt. Mellettük fókuszba kerülhet az Európa törékeny gazdasági és politikai uniója is.
John Studzinski, a Blackstone alelnöke szerint fokozatosan terelődhet a davosi konferencia figyelme a monetáris politikáról és a gazdasági ciklusokról az egyre mélyebb geopolitikai válság irányába.
„A vicc az, hogy Európában a gazdasági ciklus találkozott a geopolitikai ciklussal. A világ egyik legnagyobb gazdasági zónája – ha nem a legnagyobb – számára valós veszéllyé vált a szétesés, és ez lesz az EU vezetőinek az egyik legjelentősebb kihívása” – mondta Studzinski.
Divergens monetáris politika
Tavaly az amerikai kamatemelés bizonytalansága uralta a piacokat. Aztán év végén, decemberben, csaknem egy évtizedes szünet után kamatot emelt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). Az irányadó kamat 0,0-0,25 százalékos sávját 25 bázisponttal 0,25-0,50 százalékra emelte a piacok nagy örömére.
Míg a Fed belefogott a szigorúbb monetáris politikába, addig az európai Központi Bank pont ennek az ellenkezőjét teszi. Tovább lazít az „erszényeszacskón”, és küzd a növekedés beindításáért valamint a defláció ellen. Richards szerint 2016 nagy kérdése, hogy a monetáris politika divergenciája milyen hatással lesz a világgazdaságra.
„Már előfordult a múltban, hogy az amerikai és európai kamatpolitika különböző irányba tartott. A tapasztalat azt mutatja, hogy Európa húzhatja a rövidebbet az Egyesült Államokkal szemben – figyelmeztet Richards. A 2015 végén és 2016 elején lezajlott piaci volatilitás és zavar azonban óvatosabb lépésekre sarkallhatja a Fedet, így hatása kevésbé lesz szélsőséges.”
Válságban Európa vezetői?
Szíriában már ötödik éve dúl a polgárháború, bár nem az „öreg” kontinensen fekszik, mégis Európa érzi meg leginkább a háború következményét. 2015-ben több mint egymillió menekült érkezett Európába a Közel-Keletről.
Komoly kockázatokra készülhet idén a világ
Úgy tűnik, hogy a tavalyi év legnagyobb krízisei folytatódni fognak. Egy januári kutatás összeszedte a 10 legnagyobb kockázatot, amely 2016-ban vár ránk.
Németország megnyitotta a határait, és csak oda idén egymillió menekült érkezett. Angela Merkel kancellárt Európa-szerte dicsérték a nyitás miatt. Mindez azonban megváltozott szilveszter éjszakáján. Egy nagyjából ezerfős csoport gyűlt össze a kölni főpályaudvar előtti téren, majd petárdázni kezdtek. Mikor a rendőrség közbelépett, kisebb csoportok alakultak, amelyek elkezdtek nőket körbevenni, szexuálisan zaklatni és kirabolni. Áldozatok és tanúk arab vagy észak-afrikai származású támadókról számoltak be. Azóta össztűz zúdult a nyitott kapuk politikájára, amely a jobboldali pártok malmára hajtja a vizet.
Mark Malloch Brown, a WEF Üzleti és fenntartható fejlődés bizottságának társelnöke szerint Davosban jó alkalom kínálkozik arra, hogy Európa vezetői megbeszéljék a migrációval kapcsolatos kihívásokat.
„Európa pillanatnyilag több megoldatlan politikai kérdéssel néz szembe, amelyek közül a migráció a legsúlyosabb. A migráció politikai következményei az EU-ban és a szomszédos országokban, valamint a közel-keleti és afrikai tömegek visszatartásának kudarca alapvető fenyegetést jelent az európai ideák számára.”
John Studzinski szerint fennáll Európa polarizálódásának veszélye is: a jobb- és baloldal között még nagyobb lesz a szakadék, a bevándorlási hullám ezt tovább mélyíti.
„Európának végre oda kell figyelnie saját magára és a közös élet víziójára, mert ez az utóbbi 40 év egyik sikertörténete. Ha ezt szeretnék megőrizni, akkor erősíteniük kell a határokon átnyúló együttműködést. Most pont az ellenkezője látszik: a határokat erősítik a bevándorlás és a populista politikai szólamok miatt. Márpedig ez rossz recept lehet” – véli Studzinski.
WEF már 46. alkalommal
A Világgazdasági Fórum egy Cologny (Genfi kanton) székhelyű, svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát.
Legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.
