Rendkívüli állapotot hirdettek
A Le Monde által készített összefoglaló ismerteti, hogy az 1955-ben született törvény alapján az akkor még nem független Algériában hirdettek ki rendkívüli állapotot, de a Francia Köztársaság területén csak három alkalommal, 1958-ban, Charles de Gaulle hatalomba való visszatérését követően, az 1961-es algíri puccskísérletet alkalmával, valamint a 2005-ös zavargások idején rendelte el a miniszterek tanácsa a rendkívüli állapot kihirdetését.
A lap ismerteti, hogy a törvény szerint a kabinet akkor dönthet ennek elrendeléséről ha a közrendet súlyosan fenyegető világos és nyilvánvaló veszélyhelyzet áll elő, vagy olyan események következnek be, melyek természetüknél és súlyuknál fogva katasztrófahelyzetet idézhetnek elő.
Ezek az intézkedések léptek életbe
Rendkívüli állapot idején a megyei elöljárók forgalomkorlátozást és kijárási tilalmat is elrendelhetnek, úgynevezett védelmi övezeteket jelölhetnek ki, ahol korlátozható az állampolgárok tartózkodása és belépése, és kitilthatják a megyék területéről mindazokat, akik bármilyen formában akadályozzák a hatóságok munkáját.
A belügyminiszter és a megyei elöljáró is elrendelheti az előadótermek, bármilyen gyülekezőhely és minden olyan intézmény ideiglenes bezárását, ahol italt mérnek. A hatóságok korlátozhatják a gyülekezési szabadságot, mert minden olyan összejövetelt feloszlathatnak, amelynek célja a provokáció vagy a közrend megzavarása.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mindemellett rendkívüli állapotot elrendelő kormányhatározat vagy jogszabály arra is felhatalmazhatja a francia hatóságokat, hogy mind éjjel, mind nappal házkutatásokat végezzenek, és arra is jogot kaphatnak, hogy a sajtó egésze fölött átvegyék az ellenőrzést. A francia elnök bejelentése alapján ez utóbbira a hatóságok egyelőre nem kaptak felhatalmazást a rendkívüli állapotot kihirdető rendelet értelmében, de Párizs környékén házkutatások elrendelésére engedélyt kaptak.
Franciaország nincs egyedül
A Franciaország elleni támadás merénylet egész Európa ellen – írta Donald Tusk, az Európai Tanács (EiT) elnöke Francois Hollande francia elnöknek címzett szombat hajnali levelében.
„Ma este Franciaország a terrorizmus elleni harc frontvonalába került, de Franciaország nincs egyedül. Ez a harc egész Európa harca, és mindenkié a szabad világban” – fogalmazott az ET elnöke. „A francia nagy, erős és rugalmas nemzet, le fogja tudni győzni a tragédiát” – tette hozzá.
Donald Tusk levelében kiemelte, hogy az Európai Unió segítséget nyújt Franciaországnak.
A tragikus, gyalázatos terrorcselekmény nem érheti el célját, nem győzhet a szétválasztás, a félelem, és nem áshatja alá a szabadságot. A szabadság, egyenlőség, testvériség értékeiért az Európai Unió valamennyi kormánya és nemzete kiáll – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
A politikus ígéretet tett levelében arra, hogy a világ húsz legfejlettebb országának (G20) vasárnapi törökországi csúcstalálkozóján arra kéri majd a résztvevőket, tegyenek a terrorfenyegetettség elhárításáért.
Gondoskodni fogunk arról, hogy Franciaország újra biztonságos legyen, és mindent megteszünk azért a következő hónapokban, hogy Európa terrorellenes stratégiája megfeleljen a kihívásoknak – fogalmazott levelében Donald Tusk.
A britek is segítenek
Felajánlotta Nagy-Britannia segítségét a francia kormánynak a brit miniszterelnök. Szombat hajnali értesülések szerint a nap folyamán értekezletet tart a brit kormány rendkívüli események idején ülésező tanácskozó csoportja (COBRA), hogy áttekintse a párizsi merénylet nyomán kialakult helyzetet. A COBRA jogkörében áll javasolni a terrorkészültségi szint emelését.
Hatalmas a terrorkészültség
Nagy-Britanniában tavaly nyár óta a második legmagasabb szintű terrorkészültség van érvényben. Ez a készültségi szint a hivatalos meghatározás szerint „súlyos” terrorfenyegetést jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britanniát „nagy valószínűséggel” terrortámadás éri.
Komolyan veszik a fenyegetést
A Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin párizsi szerkesztősége ellen januárban elkövetett véres terrortámadás után a brit sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy a hatóságok fontolóra vették a legmagasabb, „kritikus” szintű terrorkészültségi fokozat elrendelését. Ezt akkor léptetik érvénybe, ha a brit kormány küszöbönálló nagyszabású merénylet terveiről kap konkrét értesülést.
Ezt a riasztási fokozatot a januári párizsi merénylet után végül mégsem rendelték el Nagy-Britanniában.
Cameron is megszólalt
David Cameron brit miniszterelnök a Twitter üzenőportálon és személyes Facebook-oldalán egyaránt közzétett rövid nyilatkozatában megdöbbenésének adott kifejezést a péntek éjjeli párizsi terrortámadások miatt, és közölte, hogy Nagy-Britannia minden tőle telhető segítséget megad Franciaországnak.
Cameron bejegyzése után a kormányfő Twitter-oldalát gúnyos, esetenként dühödt válaszbeírások lepték el. Ezekben visszatérő elemként bukkant fel az a követelés, hogy azonnal le kell zárni Európa, és különösen Nagy-Britannia határait a Közel-Keletről érkező bevándorlók előtt.
A brit kormányfő Twitter-oldalára beírt számos üzenetben volt olvasható az baljós jóslat, hogy a pénteki párizsi vérengzés után „London következik”.
Az anglikán egyház is szolidáris
Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága Twitter-üzenetében mélységes tragédiának, kétségbeejtő hírnek nevezte a párizsi merényleteket.
„Együtt sírunk az érintettekkel” – tette hozzá az egyházi vezető.
A brit külügyminisztérium sürgősséggel vizsgálatot kezdett annak kiderítésére, hogy az áldozatok között vannak-e brit állampolgárok.
Előre törhet a jobboldal
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap szombati kommentárja szerint a párizsi merénylet után várható az európai közvélemény jobbratolódásának felgyorsulása. Európában a bevándorlási hullámmal szembeni növekvő lakossági ellenségesség nyomán máris polarizálódásnak indult a politika, és a választók még a hagyományosan liberális skandináv országokban is mind nagyobb számban fordulnak a jobboldal felé – áll a brit lap írásában.
A The Times szerint a francia határok lezárásáról hozott kormányzati döntés nyomán várhatóan felerősödik azoknak a hangja, akik az Európai Unió belső határellenőrzését lebontó schengeni rendszer egészének újragondolását szorgalmazzák.
A németek is kapcsolatba léptek
Mély megrendülését fejezte ki Angela Merkel német kancellár szombat hajnalban a Párizsban előző este végrehajtott támadások miatt. A kancellár Berlinben nyilatkozva egyértelmű terrorakcióknak nevezte a több helyszínen elkövetett merényleteket.
Merkel hangoztatta, hogy gondolatai ezekben az órákban az áldozatoknál, a hozzátartozóknál és a Párizsban tartózkodó valamennyi embernél járnak.
Berlinben bejelentették azt is, hogy a német kormány közvetlen kapcsolatba lépett a francia kabinettel.
