A Brexit, Észak-Korea atomprogramja, a kínai gazdasági reformok és az Amerikában tartandó félidős választások mellett az alábbi három témának lehet a legnagyobb befolyása idén a pénzpiacokra.
Facebook, Google, Amazon
Daniel Franklin a The Economist főszerkesztője szerint 2018 egyik legnagyobb kérdése, hogy mi lesz az internetes gigacégekkel, mint a Facebook, a Google vagy az Amazon. Ugyanis az elkövetkező hónapokban a törvényhozók valószínűleg szerte a világon lecsapnak majd rájuk.
Ezek a vállalatok aggasztóan nagyra nőttek, nem éppen boldog mindenki attól, ahogy a felhasználói adatokkal bánnak, és ott van az a probléma is, hogy sokan masszívan kihasználják ezeket a platformokat politikai célok elérésére.
Számos amerikai techcég az európai bázisát olyan EU-s országban alakította ki, ahol kedvező adózást biztosítottak a számára. Ez gyakran azt jelenti, hogy ezek a vállalatok az adójuk legnagyobb részét egyetlen országban fizetik be. Ebből is lehet még gondjuk. Franklin szerint egyébként Európában és Amerikában és van miért aggódniuk az internetes óriásoknak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az EU-ban ráadásul érvénybe lép egy új általános adatvédelmi szabályozás, a GPDR. Ennek lényege, hogy összehangolja az adatvédelmet uniós szinten, nagyobb jogokat biztosítson a felhasználók számára, és nagyobb nyomást gyakoroljon az átláthatóságra, ami a netes tartalmak forrását és pontosságát illeti. Ha pedig egy cég nem tesz eleget az új szabályozásnak, akkor a büntetés elérheti a vállalat globális forgalmának négy százalékát vagy húszmillió eurót – annak függvényében, hogy melyik a nagyobb összeg.
Folytatódhat a világgazdaság növekedése?
A UBS elemzői szerint igen. A legnagyobb svájci banknál úgy vélik, hogy a pénzügyi feltételek Amerikában és Európában is jók, a gazdasági kiigazítások nagy részén már túl vagyunk, ezzel pedig nagyobb játéktér nyílt a növekedés előtt.
A UBS szerint a globális növekedés 2018-ban marad 3,8 százaléknál, azaz az idei szinten, és ehhez az összes fontosabb gazdaság hozzá fog járulni. A válság utáni felépülés elhúzódása ellenére van tere a növekedésnek, miközben kevés jele van a reálgazdaságban a többletnek.
A PwC-nél is hisznek abban, hogy folytatódik a növekedés. 3,7 százalékos pluszt jósolnak idénre, és úgy vélik, hogy ehhez nagyban hozzá fog járulni a vártnál nagyobb ciklikus fellendülés az EU-ban és az amerikai gazdaság masszív növekedése.
Trump vs. Macron
Idén két egymással versengő politikai elképzelés közti feszültség is előtérbe kerülhet. Míg Donald Trump a befelé forduló „Amerika az első” politikáját folytatja, a francia elnök Emmanuel Macron egy újfajta globalizációt támogató társadalmi szerződést ígér, amelyik fokozza a versenyt és a vállalkozói szellemet, miközben azt ígéri, hogy megvédi az ezzel esetleg rosszul járó munkásokat.
Trumpot a Fehér Házban töltött első 12 hónapja után sokan vádolták azzal, hogy a nemzetközi szövetségesek helyett túlságosan is csak Amerikára fókuszál. A volt New York-i üzletember állítása szerint jól fizető állásokat akar létrehozni, és a tervei között szerepel egy protekcionistább kereskedelmi politika, a vállalati adók megnyirbálása és egy ambiciózus elképzelés az infrastruktúra fejlesztésére.
Trump bezárkózása tökéletes ellentéte Macron politikájának. A francia elnök nemcsak a környezetvédelem melletti elköteleződésével áll szemben amerikai kollégájával. Macron a francia munkaerőpiacot sokkal rugalmasabbá szeretné tenni, az országot pedig ezzel versenyképesebbé, igaz ehhez még lesz egy-két szava a szakszervezetknek is.
Elkövetkező hónapokban mindenesetre könnyen lehet, hogy a francia elnök egyfajta modernkori Theodore Rooseveltté válik – véli Daniel Franklin. Márpedig Rooseveltet nem tartják egy rossz elnöknek.
