Az abszolút többséghez ennél azonban tízzel többre, háromszázhuszonhat helyre lenne szükség. A második helyen a Labour Party, a Munkáspárt áll, ők az exit pool szerint kétszázharminckilenc helyet szerezhetnének. A helyzet egyelőre vaskos meglepetés, hiszen a politikai megfigyelők és a közvélemény kutatások is lényegesen szorosabb eredményre számítottak.
A liberálisok vezetője megenné a kalapját
A közvélemény kutatásokkal persze a végleges eredményekig illik óvatosan bánni. Paddy Ashdown, a liberális demokraták volt vezetője erről a BBC-nek úgy nyilatkozott: a kamerák előtt eszi meg a kalapját, ha stimmelnek az exit pool-ok adatai. A liberálisok szereplése fontos tényező, hiszen mint koalíciós partner a továbbiakban is biztosíthatnák a többséget a David Cameron vezetésvel kormányzó toryknak. Politikai elemzők szerint további külső erők is támogathatják a leendő kormányt.
Az előzetes felmérések és adatok szerint a Skót Nemzeti Párt ötvennyolc, az euroszkeptikus Függetlenségi Párt (UKIP) és a zöldek két-két, a liberális demokraták tíz helyet szereznének. Mindez egyben azt is jelentené, hogy továbbra is David Cameron maradhatna hivatalban, a munkáspártiak viszont az elmúlt időszak nagy vereségét lennének kénytelenek elkönyvelni.
Népszavazás jöhet az uniós tagság kérdésében
Ha marad ez az erősorrend a közös Európa számára is felteszik majd a britek a nagy kérdést. Az ugyanis nem meglepő, hogy az Ókontinens jelentős gazdaságának politikai vezetői egy ideje rendre kinyilvánítják különvéleményüket a közösséget érintő fontos kérdésekben. A választások előtt viszont Cameron ismételten Nagy Britannia távozásának lehetőségét vetette fel az Európai Unióból. Politikai fogásnak foghatjuk ezt fel, vagy annak, hogy a miniszterelnök így akarja megerősíteni helyzetét e kérdésben, majd eldönti a jövő. Egy azonban biztosnak tűnik, a britek erről a kérdésről egy éven belül, várhatóan 2017-ben népszavazást tartanak.
Politikai megfigyelők elsősorban a mostani választásoknak – a brit jövő szempontjából fontos – történelmi jelentőségét hangsúlyozzák. A királyság átalakítása olyan szükségszerűség szerintük, mint ahogyan igaz, hogy a parlament épületének, a Westminstern-nek a tetőjén át már befolyik az eső, vagy ahogyan a Themse habjai szétmálasztják a falakat. Nem kevésbé reformra vár a viszony a tagállamokkal, csakúgy mint a régi múltban gyökerező választási rendszer.
Előtérbe kell kerülni a belgazdasági kérdéseknek
A választásokon elbukott az ellenzék több tekintélyes vezetője is. Negyvenötmillió brit állampolgár volt jogosult a szavazásra. Hajnalban a jelenlegi kormány konzervatív párti államtitkára bejelentette a győzelmet. Az új kormány megalakítása ezután kezdődhet. David Cameron nemrég bejelentette, hogy legfeljebb még egy ciklust vállal. Az új parlamentben ott lesz a konzervatív frakcióban Boris Johnson, London polgármestere is, akit Cameron legesélyesebb lehetséges utódjaként tartanak számon.
Mértéktartó politikusok arra figyelmeztetnek, hogy a hangzatos nyilatkozatok mellett az új kurzusnak több fontos belpolitikai, belgazdasági tényezőre kellene koncentrálnia. Ilyen a többi között a gazdaság konszolidálása, kiegyensúlyozott növekedési pályára állításán kívül, az államháztartás kiegyensúlyozása, vagy az állami egészségügy pénzügyi gondjainak megoldása.
