Több elemző ugyanakkor valószínűsíti, hogy az MNB csökkenti inflációs előrejelzését, és vannak olyan várakozások is a Cityben, hogy bizonyos kondíciók teljesülése esetén jövőre újraindulhat az MNB kamatcsökkentési ciklusa.
Keresik a lehetőségeket a jegybankban
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői hétfői prognózisukban közölték: számításaik szerint az MNB a jövő évi átlagos inflációra szóló előrejelzését 0,3 százalékpont körüli mértékben csökkentheti az előző, szeptemberi inflációs jelentésben foglalt 1,9 százalékról, annak alapján, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta árfolyama már eddig csaknem 20 százalékot zuhant az akkori inflációs becsléshez alapul vett 54 dolláros jövő évi átlagos árfolyam-várakozáshoz képest.
A ház szerint ugyanakkor az MNB monetáris tanácsa rövid távon a megnyugtató jelek közé sorolhatja, hogy nincs sok jele az alacsony olajárakból eredő másodlagos inflációs hatásoknak, mivel jórészt továbbra is stabilak az inflációs várakozások és a bérnövekedési ütem.
A Bank of America-Merrill Lynch elemzőinek várakozása szerint mindent egybevetve az valószínűsíthető, hogy az MNB fenntartja enyhe alapállását, de óvatos is lesz a keddi kamatdöntő értekezleten, tekintettel a feltörekvő piacokkal szembeni rossz általános hangulatra.
A alapkamat hosszas tartására utaló kommunikáció a ház szerint várhatóan nem változik, de a meredekebbé vált hozamgörbe, valamint az amerikai jegybank feladatait ellátó Federal Reserve kamatemelési ciklusának decemberre várt kezdete arra késztetheti az MNB-t, hogy keresse az önfinanszírozási program további erősítésének módjait, különösen a hosszabb kötvénylejáratokra.
Laposabb hozamgörbe
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is változatlan alapkamatot jósoltak a keddi kamatdöntő értekezletre. Azzal is számolnak azonban, hogy a monetáris tanács olyan jelzést ad, amelyből az eddigieknél is hosszabb, legalább 2017 végéig tartó kamattartási időszakra lehet következtetni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A GS londoni elemzői szerint is várható az MNB inflációs és növekedési előrejelzéseinek valamelyes csökkentése az előző inflációs jelentéshez képest, de a cég azt nem valószínűsíti, hogy az új prognózisok kamatcsökkentésre késztetnék a monetáris tanácsot. A ház megítélése szerint ugyanis a magyar jegybank most nem elsősorban a rövid távú kamatok még további csökkentésére összpontosít, hanem arra, hogy a hosszabb távú kamatok mérséklődjenek, és a hozamgörbe laposabb ívűvé váljék.
Kamatcsökkentés jöhet jövőre
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői hétfői prognózisukban mindazonáltal közölték: alapeseti várakozásuk továbbra is az, hogy az MNB 2016 első negyedében, valószínűleg márciusban újabb kamatcsökkentésekbe kezd, és a ciklus végére 1,00 százalékig vagy még alacsonyabbra csökkenti alapkamatát.
A ház szerint ugyanis az, hogy az infláció és a gazdasági növekedés egyaránt a várakozások alatt lesz, egyértelműen ebbe az irányba nyomja az MNB-t, bár a monetáris tanács erre egyelőre valószínűleg nem ad még jelzést, tekintettel arra, hogy csak nemrég ért véget az előző kamatcsökkentési ciklus.
A JP Morgan londoni elemzői előrejelzésük alátámasztására kiemelik, hogy a hitelezési aktivitás továbbra is gyenge, és a cég nem hiszi, hogy az MNB növekedésösztönző programja meghozza a jegybank által várt mértékű hitelkihelyezési fellendülést. Ennek alapján a JP Morgan közgazdászai szerint az alapkamat-csökkentés és a nem konvencionális enyhítési eszközök elegyére lesz szükség az erőteljesebb növekedés ösztönzéséhez.
A ház azzal számol, hogy az MNB 1,3-1,5 százalék környékére csökkenti a jövő évi átlagos inflációra szóló előrejelzését a jelenlegi 1,9 százalékról.
Az olajár lefelé húz
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői 2016-ra szóló új előrejelzésükben szintén „egyértelmű lehetőségként” számolnak azzal, hogy az MNB 2016 második negyedétől újabb kamatcsökkentésekbe kezd, annak ellenére is, hogy a legutóbbi jegybanki nyilatkozatok a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat fenntartására utaltak az előrejelzési távlat végéig.
A Morgan Stanley londoni elemzői – elsősorban az alacsony olajárak és a vártnál gyengébb jelenlegi magyarországi inflációs dinamika miatt – lefelé módosították inflációs előrejelzéseiket: a cég 2016-ra 1,7, 2017-re 2,6 százalékos átlagos magyar inflációt vár az eddigi becsléseiben szereplő 2,3, illetve 2,7 százalék helyett. A ház szerint az MNB ebben a környezetben könnyedén átválthat enyhítési alapállásra, és jövőre 1,00 százalék környékére csökkentheti alapkamatát.
Ennek esélyét a cég szerint növelné, ha a piac „megemészti” az addigra negatívvá váló jegybanki reálkamatot, és ha a Federal Reserve monetáris szigorítási ciklusa csak korlátozott hatást gyakorol a magyar befektetési eszközökre.
