A Sberbank kereseti kérelmében az általa különböző időpontokban alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) tisztességességét kívánta bizonyítani. Az alperes magyar állam jogi képviselője ugyanakkor úgy vélte: a Sberbank ászf-jei tisztességtelenek és érvénytelenek. Kifejtette, hogy az oklisták példálózó jellegűek, tartalmilag ellentmondásosak, és rugalmas elemeket tartalmaznak, emellett sérül az egyértelműség és felmondhatóság elve is. Utóbbit ugyan formálisan biztosítja a bank, de a fogyasztó számára hátrányos szabályokat állapít meg ezzel kapcsolatosan.
A Sberbank keresetében úgy vélte, hogy a magyar hatóságok a Kúria jogegységi határozatát törvénybe foglaló devizahiteles törvény tekintetében megszegték az Európai Központi Bankkal történő konzultációs kötelezettségüket, ezért a törvény nem alkalmazható tagállami állampolgárok, entitások vonatkozásában. A bank – ellentétben sok pénzintézettel – a perben nem kezdeményezte az Alkotmánybírósághoz fordulást.
Pörögnek a perek
Ma a Sberbank Magyarország Zrt. keresete mellett a Porsche Bank Zrt., a Savaria Takarékszövetkezet, az Örkényi Takarékszövetkezet keresetét vitatták meg. Emellett az UniCredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt., a Lombard Ingatlan Zrt., a Retail Prod Zrt. , az Erste Lakáslízing Zrt., az Aegon Magyarország Hitel Zrt. , a PSA Finance Hungary Zrt. , és az UniCredit Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt. kereseteit tárgyalták.
A törvényszék korábbi tájékoztatása szerint az augusztus 25-i határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. A csaknem 80-ból 24 keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.
Augusztus 22-e óta, amikor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam per tárgyalásával elkezdődtek a perek, a Fővárosi Törvényszék összesen 20 pénzintézet keresetét tárgyalta; az ügyek döntő többségében szeptember elejére halasztotta el a döntéshozatalt, ahol ítélet is született, ott kivétel nélkül elutasította a hitelintézeti keresetet a bíróság.
A felperes pénzintézet részletesen kifejtette, hogy az általa alkalmazott ászf-ek minden időpontban megfeleltek a törvényben a tisztességesség ismérveiként felsorolt mind a 7 elvnek, így többek között a szimmetria elvének, mivel egy időpontban sem zárták ki azt, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozásokat a fogyasztó javára érvényesítsék.
A Sberbank hozzátette: az ászf-ben tételesen meghatározták azokat az objektív körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén a pénzintézet díjat emelhet, vagyis a fogyasztó egyértelműen átláthatta ezeket. A bank szerint a referenciakamat módosítása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, így nem sértheti a törvényben meghatározott 7 elvet.
A pénzintézet által hivatkozott, korábbi PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) vizsgálattal kapcsolatban a magyar állam ellenkérelmében kifejtette, hogy egy ilyen vizsgálat csak közjogi szempontból vizsgálja a törvényes működést, a szerződéses kikötések tisztességességének polgári jogi alapú vizsgálatára nem terjed ki.
Az alperes magyar állam felhívta a figyelmet arra, hogy a bank oklistái olyan szakkifejezéseket tartalmaznak, amelyek alapján a magyar állam szerint lehetetlen meghatározni, hogy a fogyasztó fizetési kötelezettsége milyen irányban, milyen esetekben módosul. Az állam jogi képviselője hozzátette, hogy ezenkívül az oklistákban foglalt okokat a felperes is előidézheti, abban közrehathat, vagy befolyásolhatja annak mértékét.
A Sberbank a magyar állam ellenkérelmére reagálva újabb bizonyítási indítványokat terjesztett elő, amelyekben többek között kiemelte: a devizahiteles törvény visszamenőleges hatállyal részben elvonja, részben pedig korlátozza a pénzügyi intézménynek az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogát; ezt az alperes vitatta.
