Ha a nyugdíjemelést vizsgáljuk, akkor két számot is érdemes figyelembe venni: az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33 százalék volt. Azaz, aki akkor már öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett.
A másik adat az átlagnyugdíjak alakulása és növekedése. Ez – szintén 2008-hoz viszonyítva – 42 százalékos növekedést mutat. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években növekedtek, és az időközben meghaltak nyugdíja az alacsonyabb sávba tartozott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Érdekesség, hogy az átlagbérek változása 2016 és 2008 között is szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak időbelisége tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését. A probléma és a felháborodás az elkövetkező években lesz egyre nagyobb, mivel az átlagbérek idei kétszámjegyű növekedése, és a jövő évre várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétől.
Tartunk a kevés nyugdíjtól, mégsem gondoskodunk a jövőnkről
Ismét rekord mélyen van a megtakarításokkal rendelkezők aránya. Egy idei kutatás rávilágított, a magyarok közül kevesebben takarékoskodnak és fektetnek be, mint 5 éve. Bár az átlagkeresetek nőnek, az emberek csak egy része használja ki a plusz pénz nyújtotta lehetőségeket, pedig egy-egy öngondoskodási célú befektetéssel adókedvezményt vagy adómentességet, valamint előtakarékossági támogatást is kaphatunk, és megalapozhatjuk a kiszámíthatóbb nyugdíjas éveket.
