Fokozatos visszavonuló
A hétfőn közzétett dokumentumban a valutaalap szakértői rámutattak: a japán jegybanknak ragaszkodnia kell a rendkívül laza monetáris politikához, de ezt oly módon kell megtennie, hogy a hosszú lejáratú kamatlábak korlátozására összpontosít a hozamgörbe ellenőrzését célzó politikájának keretében.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Ennek az álláspontnak a nyilvánvalóvá tétele és politikájának jobb kommunikálása érdekében a jegybanknak fokozatosan kell visszavonulnia attól az ígéretétől, hogy folytatja az elsősorban államkötvényeket célzó, évi 80 ezer milliárd jenes (nagyjából 681 milliárd dolláros) keretösszegű eszközvásárlási programját.
Már érződik a változás
David Lipton, az IMF vezérigazgató-helyettese Tokióban hétfőn tartott sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette az országjelentést, ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre korai lenne, hogy a japán központi bank a masszív monetáris ösztönzés kivezetéséről tárgyaljon, mivel még több erőfeszítésre és időre van szükség a 2 százalékos inflációs célszám eléréséhez.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Leszögezte, hogy a jegybank új monetáris politikája már hozott bizonyos sikereket, mivel stabilizálta a kötvények hozamgörbéjét és enyhítette a piaci volatilitást. A japán jegybank tavaly szeptemberben döntött pénzügypolitikájának módosításáról, így már nem a monetáris bázis áll annak középpontjában, hanem a hozamgörbe. A központi bank elsősorban hosszú lejáratú kötvényeket vásárol, a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül próbálja tartani.
Elégedettek az iránnyal
David Lipton elmondta, hogy a valutaalap elégedett a japán monetáris politikával, helyesnek és hasznosnak tartja a változtatást.
„Fontos ennek fenntartása, a szükséges strukturális és fiskális feladatok végrehajtásával párosulva” – mondta Lipton, méltatva egyúttal az „Abenomics” néven is emlegetett növekedésbarát gazdaságpolitikát.
Az IMF szakértői dicsérték az Abe Sindzó vezette japán kormányt azért, hogy szűkítette az azonos feladatot elvégző állandó és szerződéses alkalmazottak bére közötti különbséget, tervezi a túlmunka korlátozását, javítja a gyermekgondozási intézményekhez való hozzáférést.
Ugyanakkor túl lassúnak tartják a vonatkozó törvények elfogadását, illetve nem elég merésznek ítélik a részmunkaidős férjezett asszonyok személyi jövedelmi adójának csökkentését célzó elképzeléseket.
Emelni kell az adó mértékét
A valutaalap arra is felszólította a távol-keleti országot, hogy gyorsítsa fel strukturális reformjának megvalósítását a gazdasági növekedés közelmúltbeli gyorsulásának biztosítására.
Rámutatott, ahhoz, hogy megteremtse a szükséges egyensúlyt a gazdasági növekedés fenntartása és a középtávú költségvetési konszolidáció elérése között, Japánnak fokozatosan emelnie kell a forgalmi adót, amíg el nem éri legalább a 15 százalékot, és ezt a folyamatot a lehető leggyorsabban el kell indítani. Japánban jelenleg 8 százalék az általános forgalmi adó kulcsa, és a kormány tervei szerint 2019 októberében emelik fel 10 százalékra.
