A megfontolt brit választópolgárok hada bombázza az újság szerkesztőségét a népszavazással kapcsolatos kérdésekkel. És miközben egyre többen foglalnak állás, hogy melyik oldalra állnak a kérdés kapcsán, az egyikre már itt is a válasz. Pontosan mennyit fizet be az ország az uniós kalapba?
Tetemes összegről beszélünk
2015-ben az Egyesült Királyságnak 17,8 milliárd fontot (7 275 milliárd forintot, míg idén a magyar költségvetés összes kiadása 17 338 milliárd forint körül alakul – a szerk.) kéne befizetnie az uniós kasszába a tagságáért, mégsem teszi ezt.
Az angolok ezt is egy korábbi legendás miniszterelnöküknek, Margaret Thatchernek köszönhetik, aki 1984-ben újratárgyalta a korábbi megállapodást. Így a britek visszatérítéssel mérsékelhetik éves befizetésüket. (A cikk meg is jegyzi, hogy így tavaly fejenként 200 fontot „kaptak vissza” a britek és a kormányzat által befizetett összeg 12,9 milliárd fontra csökkent.
Összehasonlításként a brit belügyminisztérium 9 milliárd fontból gazdálkodik, valamint a tizede annak, amennyiből a híres jól felszerelt egészségügyük működik.
„Vissza akarom kapni a pénzemet” – ezzel a felkiáltással csapott az asztalra Margaret Thatcher brit kormányfő 1984-ben az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak fontainebleau-i csútalálkozóján, karján elmaradhatatlan retiküljével. Kemény fellépésének köszönhetően sikerült elérnie, hogy Nagy-Britannia gazdasági erejéhez mért hozzájárulást fizessen be a közösség kasszájába, és befizetéseivel összhangban álló közösségi pénzekből részesüljön – részletek a Bruxinfó honlapján.
Így folyik vissza a pénz
A visszafizetett összeg egy része támogatások és ösztöndíjak révén kerül Nagy-Britanniához. A brit gazdák pedig a KAP-ból (Közös Agrárpolitika – az unió agrártámogatási rendszerén) kapnak pénzt, emellett gazdaságfejlesztési és tudományos projekteken keresztül áramlik vissza a tetemes összeg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kincstár szerint a brit közszektornak nyújtott uniós támogatások összege tavaly elérte a 4,4 milliárd fontot. Emellett a magánszektor 1,4 milliárd fontnyi összeget kapott a rekordnak számító 2013-as évben. Ezek szerint közel 6 milliárd font visszatérítést kapnak évente a britek.
Pro és kontra
És pont ez az amit az unió-pártiak folyamatosan hangoztatnak, szerintük ezért éri meg az Egyesült Királyságnak fenntartania tagságát. Az ellenzők szerint viszont valószínűleg a Brexitet követően is tudna támogatásokat kifizetni a kormányzat és elképzelhető, hogy még hatékonyabban is.
Kell még valamiről tudnunk?
Közel egy milliárd fontot fordítanak a britek az Unión keresztül nemzetközi segélyezésre. Ez beleszámít abba a 0,7 százalékba, amit GDP arányosan a kormányzat ilyen célokra költ. Más szóval ezt az összeget mindenképpen elköltötték volna erre a célra, akkor is, ha az ország nem tagja az integrációnak.
Összegzésként tehát Nagy-Britanniának tavaly 6,5 milliárd fontot kellett befizetnie a közös kasszába, ha csak azokat az összegeket nézzük, amiket egyébként másra nem költöttek volna el. Ez körülbelül napi 18 millió fontnak felel meg.
Megéri vagy nem?
A támogatók szerint egészen biztosan megéri, hiszen elég alacsony ez az összeg azért, amiért a britek hozzáférnek a közel 500 milliós belső piachoz. A kereskedelemből származó profit lényegesen több mint a befizetés mértéke.
Az ellenzők szerint viszony a londoni kormányzatnak a kilépést követően is meg lesz a lehetősége, hogy tárgyalások segítségével hozzáférjen a gazdaság a közös piachoz és még a tagságért fizetett pénz is megmarad.
