Baden-Württemberg kizöldült
A Zöldek nyerték meg a németországi Baden-Württembergben vasárnap megrendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választást a késő este közölt előzetes hivatalos végeredmény szerint. A tartományt a szociáldemokratákkal (SPD) 2011 óta együtt kormányzó Zöldek a szavazatok 30,3 százalékát szerezték meg, ami 5,8 százalékpontos emelkedés a 2011-ben elért 24,2 százalékhoz képest, és 47 helyet jelent a 143 fős stuttgarti Landtagban. Az 1980-ban alapított párt most először nyert tartományi választást.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) minden eddiginél rosszabbul szerepelt, 27 százalékot szerzett meg, ami 12 százalékpontos gyengülés az öt évvel ezelőtti, első helyet jelentő 39 százalékhoz viszonyítva. A CDU így 42 képviselőt küldhet a Landtagba.
Megerősödtek a radikálisok
A harmadik helyen az újonc Alternatíva Németországnak (Afd) áll, amely a szavazatok 15,1 százalékával jutott be a Landtagba, és 23 helyet szerzett meg.
Így alakíthatnak kormányt
A Zöldek-SPD koalíció az utóbbi gyenge szereplése miatt elveszítette többségét. A Zöldek a CDU-val vagy az SPD-vel és az FDP-vel alakíthatnak kormányt, de egy CDU-SPD-FDP koalíciónak is lehet többsége.
Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa az urnazárás után tett nyilatkozatában kiemelte: nincsenek „világos többségi viszonyok” az új összetételű Landtagban, a Zöldek ezért készen állnak tárgyalni valamennyi „demokratikus párttal”. Az AfD előretörése azt a kötelezettséget jelenti a demokratikus erőknek, hogy legyenek nyitottak az „új típusú szövetségekre”.
Bevörösödött a Rajna körényéke
A második tartományban, melyben választást rendeztek, a szociáldemokrata párt (SPD) nyert. A németországi Rajna-vidék-Pfalzban vasárnap megrendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választást a késő este közölt előzetes hivatalos végeredmény szerint.
Régóta ők kormányoznak
A tartományt 25 éve kormányzó SPD a szavazatok 36,2 százalékát szerezte meg, 0,5 százalékponttal erősödött a 2011-ben elért 35,7 százalékhoz képest, így 39 helyet kap a 101 tagú mainzi Landtagban.
Nincs meglepetés
Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) 31,8 százalékkal története legrosszabb rajna-vidék-pfalzi eredményét érte el, 3,4 százalékponttal gyengült a 2011-ben megszerzett 35,2 százalékhoz képest, így 35 képviselőt küldhet a Landtagba. A harmadik helyet az Alternatíva Németországnak (AfD) szerezte meg, az újonc párt a szavazatok 12,6 százalékával jutott be a Landtagba, 14 helyet kap.
Malu Dreyer miniszterelnök, a szociáldemokraták politikusa a választás után kijelentette, hogy az FDP-vel és a Zöldekkel kíván kormányra lépni, és a nagykoalíció a CDU-val csak végső megoldásként jöhet szóba. A két kiszemelt partner nyitottnak mutatta magát a közös kormányzás lehetőségéről szóló tárgyalások elkezdésére.
Egy győzelmet besöpörtek
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyerte meg a németországi Szász-Anhaltban megrendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választást a hétfő hajnalban közölt előzetes hivatalos végeredmény szerint. A tartományt 2002 óta kormányzó párt a vasárnapi választáson a szavazatok 29,8 százalékával végzett az első helyen.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ez a CDU második legrosszabb eredménye az ország keleti felén, a volt NDK területén fekvő tartományban, és 2,7 százalékpontos visszaesés a 2011-ben szerzett 32,5 százalékhoz képest. A párt 30 képviselőt küldhet a 87 tagú magdeburgi Landtagba.
A 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) már első nekifutásra a második számú erő lett a szász-anhalti tartományi gyűlésben. A CDU-elnök Angela Merkel kancellár menekültpolitikájának bírálatára építő párt a szavazatok 24,2 százalékát szerezte meg, ami 24 helyet jelent. Ez az AfD eddigi legnagyobb sikere.
Nincs meg a többség
A CDU-SPD koalíció elveszítette többségét. Ez az első eset Németországban, hogy az úgynevezett nagykoalíció – a szövetségi szinten két legnagyobb párt összefogása – nem elég egy tartományi gyűlésben többségi támogatással rendelkező kormány felállításához.
Reiner Haseloff tartományi miniszterelnök az ARD országos közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy nem pártja, a CDU miatt bukott el a nagykoalíció, hiszen nagyjából ugyanannyi voksot kaptak, mint 2011-ben. Hozzátette, hogy az SPD mellett egy harmadik partnert is bevonva stabil kormányt lehet alakítani. Hangsúlyozta, hogy az AfD támogatóit „vissza kell hozni a demokratikus közép” területére. Az AfD előretörése nem helyi, hanem „össznémet és európai probléma”, amelyre reagálni kell, hogy a „populisták ne csábítsák el szavazóinkat”.
Miről is szavaztak a németek?
Németországban nagy jelentősége volt a menekültválságnak a vasárnapi tartományi (Landtag-) választásokon, a „szupervasárnap” eredményei azonban csak az első pillantásra tűnnek a Merkel-kormány menekültpolitikája elleni népszavazásnak – írta az urnazárás után kiadott elemzésében a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet, amely szerint Angela Merkel kancellár bírálata nem használt az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) ellenzékből indult listavezetőinek, és az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is csak „középről” lehet választást nyerni Németországban.
Az egyszerre három tartományban rendezett Landtag-választás az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörését hozta, de a párt elutasítottsága jóval nagyobb a támogatottságánál. Mindhárom tartományban – Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt – a szavazók „nagyon nagy többsége nagyon határozottan elutasítja” a szövetségi kormány menekültpolitikájának bírálatára építő pártot.
A radikálisok malmára hajtják a vizet
Az AfD abból profitál, hogy a Merkel-féle menekültpolitika „érzelmekkel erősen átitatott” ellenzőit össze tudja fogni, de a választási gyűléseiken hangoztatott jelszó, miszerint „mi vagyunk a nép”, korántsem írja le pontosan ezt a tiltakozó mozgalmat – olvasható az elemzésben.
Baden-Württembergben a CDU Guido Wolf vezetésével igyekezett ellenzékből indulva megszerezni a kormányalakítási felhatalmazást jelentő első helyet a Landtag-választáson. Rajna-vidék-Pfalzban Julia Klöckner próbálkozott ugyanezzel. A kampányban mindketten a berlini vezetés válságkezelő törekvéseinek kiigazítását sürgették, februárban egy közös nyilatkozatot is kiadtak, amelyben nemzeti szintű intézkedéseket javasoltak a menekülthullám csillapítására.
A mannheimi kutatóintézet adatai szerint ez nem volt szerencsés taktika. A CDU-szavazók többsége mindkét tartományban úgy vélte, hogy a listavezető eljárása „nem fair” a pártelnök-kancellárral szemben, Julia Klöckner esetében a bázis csaknem kétharmada, 61 százaléka vette rossz néven az elszakadást a Merkel-féle menekültpolitikai vonalvezetéstől.
Két tartományban támogatják a willkommenskulturt
A két nyugati tartományban eleve kiugróan magas a kancellár menekültpolitikájának támogatottsága, Baden-Württembergben a lakosság 55 százaléka szerint Angela Merkel jól teljesít a menekültügy területén, Rajna-vidék-Pflazban pedig 60 százalék vélekedik így a Forschungsgruppe Wahlen felmérése szerint.
Guido Wolf és Julia Klöckner manőverezése azt mutatja, hogy „aki a néppártokban túlságosan a szélek felé kacsintgat, mint most a CDU listavezetői Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a Merkeltől való leválással, az középen veszít, és nem tud választást nyerni” – áll az elemzésben.
Veszítenek a támogatottságból
A CDU támogatottsága mindkét tartományban visszaesett, és végül Baden-Württembergben a Merkel-féle menekültpolitika elkötelezett támogatójaként számon tartott Winfried Kretschmann miniszterelnök győzelemre vezette pártját, a Zöldeket, Rajna-vidék Pfalzban pedig a szociáldemokraták (SPD) nyertek Malu Dreyer kormányfő vezetésével, aki ugyancsak kiállt Angela Merkel politikája mellett.
Az ország keleti felén, a volt NDK területén fekvő Szász-Anhaltban más volt a kiinduló helyzet, a mannheimi intézet kutatása alapján a tartomány választójogú népességének relatív többsége, 49 százalék szerint Angela Merkel rosszul teljesít a menekültpolitikában, több mint 50 százaléka szerint pedig Szász-Anhalt nincs felkészülve a jövő kihívásaira, és míg országos szinten a lakosság 11 százaléka véli úgy, hogy rossz a személyes anyagi helyzete, a tartományban 23 százalék ez az arány. Az AfD teljes mértékben ki tudta használni ezt az elégedetlenséget, a vasárnap esti részeredmények szerint története eddigi legnagyobb sikerét elérve a szavazatok 23-24 százalékát szerezhette meg.
A CDU ugyan gyengült, de az első helyen végzett, ez azonban a mannheimi kutatóintézet szerint nem elsősorban annak tulajdonítható, hogy Reiner Haseloff miniszterelnök az elsők között kezdte bírálni Angela Merkel menekültpolitikáját, hanem inkább annak, hogy a választók 62 százaléka jónak ítélte az előző öt évben végzett munkáját, míg kihívói elég „színtelenek” voltak.
