Technikailag és fundamentálisan már megnéztük, hogyan teljesített a BUX index, most vizsgáljuk meg statisztikai oldalról is.
De most térjünk is rá a lényegre. A következőkben a BUX index záróárfolyamait vizsgáljuk meg közelebbről az elmúlt 5 évből. Ezzel már kellően távol kerültünk a 2008-as pénzügyi válság okozta anomáliáktól, azonban bőven elég adatunk van ahhoz, hogy általános képet kapjunk az index teljesítményéről.
Először nézzük meg, hogy az elmúlt 5 évben milyen átlagos hozamot produkált az index. Ebből szigorúan kivettük a 2020 év azon részét, amibe már torzító hatása lenne a koronavírusnak. Ezt úgy vizsgáltuk, hogy elosztottuk a napokat a korábbi nap záróárával, majd az így kapott láncviszonyszámnak vettük a logaritmikus értékét. Ez megmutatja, hogy mennyi is volt a tényleges napi átlaghozam az indexben. Ezekből az adatokból már ki tudjuk nyerni a kívánt értékeket.
A koronavírust megelőző időszakban (2015 október 7. és 2020 február 28. között) a BUX átlagos napi hozama 0,06% volt, ami évesített szinten, 250 napos effektív kereskedési napokkal számolva, 16,17%-ot jelent, ami igen szép teljesítmény.
Egy fontos tényező kimaradt a számításból és ez a volatilitás. A részvény kockázatának is szokták nevezni, ami igazából a napi loghozamok szórásának felel meg a mi esetünkben. Az elmúlt 5 évben a papír szórása 0,98 volt, ami annyit jelent, hogy átlagosan 0,98-ra szóródtak a napi hozamok az átlagtól.
A koronavírus nagymértékben megváltoztatott mindent a piacokon, beleértve az elvárt hozamot, és annak normális eloszlását is. Voltak papírok, akiket érzékenyebben érintett a válság, míg mások egy nagyobb esés után új csúcsra törtek. A magyar piacon inkább az előbbi volt jellemző, ami meg is látszik az index által produkált értékeken. Az elmúlt 6 hónapban a BUX napi loghozamának átlaga -0,12% volt, ami azt jelenti, hogy ebben a rövid időszakban naponta átlagosan ennyit veszített a papír az értékéből. Ráadásul volatilitásuk is több, mint a kétszeresére nőtt, ami főként az igen szelsőséges értékeknek köszönhető.
A teljes 5 éves időszakot vizsgálva (ahol a napi átlag 0,04, míg a szórás 1,2 volt) láthatjuk, hogy a COVID-19 csökkentette az index átlagos napi hozamát, 2 százalékponttal, míg volatilitásukat nagy mértékben növelte.
Eloszlásukban is változás állt be. A koronavírus előtti időszakban, a kétszigma szabály szerint, meg lehetett mondani, hogy a BUX napi hozama több, mint 95%-os valószínűséggel -1,32% és 1,95% közé fog esni, és igen kicsi, szinte 0 a valószínűsége annak, hogy 3%-nál nagyobb legyen a napi esés, ami végül is egy indextől elvárható, ha egy portfólióként tekintünk rá, ahol az értékpapírok összessége csökkenti a volatilitást, míg a hozamot szignifikánsan nem változtatja.
2020 márciusa után már ez sem feltételezhető a piacról, mivel a magas szórás miatt igen távol estek az értékek az átlagtól.
Az ábrákon jól látszik a különbség a két eloszlás között, illetve, hogy az utóbbin előfordultak 3%-nál nagyobb esések is, sőt -12,27%-os értéket is láthatunk, ami a vírus okozta pánik egyik legsötétebb napján történt. Ráadásul ugyanezzel az átlaggal és szórással becsült elméleti gyakoriság szerint sem kellett volna ilyen magasan kiemelkedő értékeket kapnunk, ami jól szemlélteti milyen durva és statisztikailag előrejelezhetetlen volt, ami az elmúlt hónapokban történt a piacokon.
Forrás: bet.hu
