A nyugat fél attól, hogy Kína segíteni fogja az oroszokat Ukrajna elleni háborújukban, azonban Kína, elmondása szerint továbbra is a béke oldalán áll. Ezen felül a kínai diplomaták már több hete dolgoznak a Közel-Keleten, és várhatóan Xi hamarosan Iránba is ellátogat. A térség stabilitása Kína érdekeit szolgálja. Az ország kőolajimportjának mintegy fele a Közel-Keletről származik, és tavaly Szaúd-Arábiában tett látogatása során Xi megfogadta, hogy nagyobb mennyiségre is igényt tart. Az energiabiztonság nagyon fontos Peking számára, miközben láthatóan egyre ellenállóbbá válik a nemzetközi szankciókkal szemben, egy esetleges Tajvannal való konfliktus esetén. Hétfői beszédében Xi hangsúlyozta az önellátás fontosságát is a tudomány és a technológia területén.

Xi Jinping üzenete a záró beszédében a hétfői éves parlamenti ülésen egyértelműen utalt országának felemelkedésére, és potenciáljának kiaknázására. Xi Tajvannal kapcsolatos ambíciója a hétfői beszédének egy másik kulcsfontosságú témája volt. Kína a szigetországot renegát tartománynak tekinti, amelyet újra kell egyesíteni a szárazfölddel.

Felkészülés a háborúra

Míg a két nagyhatalom komoly ellentétekbe ütközött a Tajvan feletti kontrol miatt, kettejük közötti kapcsolat erősen kiéleződött az orosz-ukrán háború miatt. A feszültséget erős szóváltás követte. Xi nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem a céljának elérése érdekében. Több időpontra is rámutattak, mint a támadás várható éve, azonban Xi erős jelzést adott a legvalószínűbb időpontra. Kínának aktívan elleneznie kell Tajvan függetlenségének elősegítésére szolgáló külső erőket, és megingathatatlanul elő kell mozdítania a nemzeti újraegyesítés ügyét. Az elemzők árgus szemekkel figyelik Kína katonai felkészülését a Tajvan elleni invázióra. A CIA szerint Xi azt mondta a hadseregnek, hogy 2027-re álljon készen az invázióra, bár néhányan attól tartanak, hogy a támadás időpontja hamarabb is érkezhet.

Forrás: theguardian.com

Címlapkép: Shutterstock