Decemberben 789 200 forint volt a bruttó átlagbér Magyarországon. A nettó keresetek pedig 9,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Az információ és kommunikáció ágazat továbbra is millió feletti fizetésekkel vezet, miközben az oktatásban a bruttó átlagkereset már 885 ezer forintra nőtt.

A munkabérek növekedése a különböző ágazatokban, a közfogalkoztatás nélkül. Forrás: KSH
A friss béradatok szerint 789 ezer forint volt az átlagfizetés decemberben
2025 decemberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 789 200 forint, a nettó átlagkeresete 548 900 forint volt. A bérek éves szinten érdemben emelkedtek, és a reálkeresetek is jelentősen nőttek az inflációhoz képest. A számok azt mutatják, hogy a fizetések vásárlóereje 2025 végén tovább javult – számolt be a friss munkabéradatokról a Központi Statisztikai Hivatal KSH.
8,5 százalékos bruttó béremelkedés, még gyorsabb nettó növekedés
A bruttó átlagkereset 8,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A különbség oka, hogy 2025 második felében bővültek az adókedvezmények. Szektorra lebontva a vállalkozásoknál 9,7, a költségvetésben 9,2, míg a nonprofit területen 6,9 százalékos éves bérnövekedést mértek.
Július 1-jétől emelkedett a családi kedvezmény összege, október 1-jétől pedig új kedvezményt kaptak a három gyermeket nevelő anyák. Ennek hatására a nettó keresetek gyorsabban nőttek, mint a bruttó bérek.
A reálkereset vagyis az inflációval korrigált bér 6,3 százalékkal emelkedett, miközben a fogyasztói árak 3,3 százalékkal nőttek.
A mediánbérnél kevesebben visznek haza 548 ezer forintot
Fontos különbség az átlag és a medián között. A bruttó mediánkereset 607 700 forint, a nettó medián 427 500 forint volt decemberben. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.
A mediánértékek 9,4, illetve 10,8 százalékkal emelkedtek éves alapon, ami arra utal, hogy a béremelkedés nem csak a felső jövedelmi rétegekben jelent meg.
Mennyit keresnek a különböző ágazatokban?
Az információ és kommunikáció ágazat továbbra is a legjobban fizető területek közé tartozik: a bruttó átlagkereset meghaladta az 1 millió forintot, jóval az országos, 789 200 forintos decemberi átlag felett. A digitalizáció és a tartós szakemberhiány továbbra is felfelé hajtja a béreket ebben a szektorban.
Az oktatásban a bruttó átlagkereset decemberben 885 ezer forint volt, ami már az országos átlag fölé emeli az ágazatot. A pedagógusbérek korábbi felzárkóztatási programjai érezhetően beépültek a statisztikába, és a kétszámjegyű éves béremelkedés látványos javulást hozott a szektor kereseti pozíciójában.
A kereskedelemben dolgozók bruttó átlagkeresete 550–600 ezer forint között alakult, ami továbbra is az országos átlag alatt van, ugyanakkor közel 9–10 százalékos éves növekedést mutat. A béremeléseket itt főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkaerőhiány miatti verseny hajtotta.
Az egészségügyben a bruttó átlagkereset 700 ezer forint felett alakult, és éves alapon szintén jelentős emelkedést mutatott. A bérrendezési programok hatása tovább gyűrűzik, ami reálértéken is érzékelhető javulást eredményezett az ágazatban.
Az adatok alapján egyértelmű: miközben az országos bruttó átlagbér 789 ezer forint volt decemberben, az oktatás már az átlag fölé került, a kommunikáció messze kiemelkedik, a kereskedelem továbbra is lemaradó, az egészségügy pedig fokozatosan zárkózik fel.
Az egész éves képben 705 ezer forintos bruttó átlag
2025 egészében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 705 000 forint, a nettó átlagkereset 486 800 forint volt. Éves szinten a bruttó bérek 9,0, a nettó bérek 9,4 százalékkal emelkedtek.
Mit jelentenek ezek a számok?
A 6,3 százalékos reálbér-növekedés azt jelzi, hogy a bérek gyorsabban nőttek, mint az infláció, így a háztartások vásárlóereje javult 2025 végére. A kérdés 2026-ra az, hogy a béremelkedés fenntartható marad-e egy esetleges gazdasági lassulás mellett, illetve hogyan alakul az inflációs pálya. A decemberi adatok mindenesetre azt mutatják. A bérdinamika év végére is erős maradt Magyarországon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash