Az európai szakmai szervezetek és a Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint 40%-os célt is vállalhatna az EU. Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen épületeink igen pazarlóak, és a gázt drágán vesszük külföldről. A kormány azonban egyelőre főleg csak ígértekkel támogatta az energiahatékonyságot, és késésben van az Energiahatékonysági Irányelv hazai átültetésével.
Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott Energiahatékonysági Közlemény 2030-ra 30%-os EU-szintű energia-megtakarítási cél kitűzését javasolja, amit ha elfogadnak, akkor az EU az energiahatékonyság terén is számon kérheti majd a tagállamok teljesítményét. Az új cél kialakítását tavasszal határozták el, miután az ukrán válság egyértelművé tette, az EU túlságosan ki van szolgáltatva az orosz gázimportnak, és ezen nagymértékben segíthet az energiahatékonyság EU-szintű növelése.
A legnagyobb hazai gázlelőhely
„Az energiahatékonyság a legnagyobb hazai gázlelőhely. Ezt a Kormány is tudja, de ennek a gáz-lelőhelynek a kiaknázása az elmúlt négy évben még nem indult meg. Ezért is örülünk az új nemzeti fejlesztési miniszternek, aki már bizottsági meghallgatásában is kiemelte az energiahatékonyság jelentőségét. Bízunk benne, hogy idén az NFM-ben az energiahatékonyság új lendületet vesz, hiszen a 2014-2020-as uniós források ennek az anyagi hátterét is biztosítják.” – nyilatkozta Dr. Bart István, a MEHI igazgatója.
Magyarországon eddig még nem tett sokat jelentős energiahatékonysági potenciálja kiaknázására. Késik a 2012-es Energiahatékonysági Irányelv hazai átültetése, egyelőre nem látni semmit a tavaly decemberben megígért Panel III. programból, és több mint egy éve várunk az Épületenergetikai Stratégiára. Nincsenek kedvezményes hitelprogramok a lakossági energiahatékonyság támogatására, mint Szlovákiában vagy a Baltikumban. Pedig az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, és a rezsi továbbra is nagy terhet jelent sok magyarnak. Az energiahatékonyság emelésének számos járulékos haszna is van: sok munkahelyet teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások kényelmesebbek, értékesebbek.
