Elon Musk és más technológiai cégek tervei alapjaiban változtathatják meg az éjszakai égboltot. Több mint 1,7 millió új műhold és fényvisszaverő eszköz kerülhet Föld körüli pályára. A csillagászok arra figyelmeztetnek, hogy a fényes műholdcsíkok eltakarhatják a távoli galaxisokat, a Föld-szerű bolygókat és akár a veszélyes aszteroidákat is, miközben az ütközések és az űrszemét kockázata is meredeken nőhet.
Túl sok műhold, túl kevés sötét égbolt, komoly veszélyre figyelmeztet az ESO
Egyre zsúfoltabb a Föld körüli térség, a következő műholdas tervek azonban minden korábbinál nagyobb változást hozhatnak. Egy tanulmány szerint több mint 1,7 millió új műhold és fényvisszaverő eszköz pályára állítását kezdeményezték. Ha ezek jelentős része megvalósul, az éjszakai égbolt tartósan megváltozhat, és alapvető csillagászati megfigyelések kerülhetnek veszélybe – olvasható a műholddal kapcsolatos tanulmány az Európai Déli Obszervatórium oldalán.
Már most több tízezer objektum kering a Föld körül
Az Európai Űrügynökség adatai alapján eddig közel 26 900 műholdat juttattak Föld körüli pályára, amelyek közül körülbelül 18 300 még mindig az űrben van. Mintegy 15 900 működőképes, a többi használaton kívüli műhold, rakétafokozat vagy más objektum. A megfigyelőrendszerek összesen több mint 45 ezer nagyobb űreszközt és törmelékdarabot követnek.
A kisebb törmelékek száma ennél sokkal nagyobb lehet. Ezek egy része túl apró ahhoz, hogy folyamatosan nyomon kövessék, mégis komoly kárt okozhat egy működő műholdban vagy űrhajóban a rendkívüli keringési sebesség miatt.
Több mint 1,7 millió új eszköz kerülhet pályára
Az ESO elemzése olyan terveket vizsgált, amelyek együttesen több mint 1,7 millió új műhold és űrbeli tükör felbocsátását irányozzák elő. A legnagyobb elképzelések között szerepel a SpaceX akár egymillió műholdból álló, mesterséges intelligenciát kiszolgáló orbitális adatközpontja. A vállalat emellett egy új, százezer eszközös műholdrendszerre is engedélyt kért.
A Reflect Orbital terve ugyancsak komoly aggodalmat keltett. A cég hatalmas űrtükrökkel verné vissza a napfényt a Föld meghatározott területeire az éjszakai órákban. A szakértők szerint egyetlen, megfelelő irányba fordított tükör fénye akár négyszer erősebbnek tűnhetne a teliholdnál.
Százezer műhold lehetne a felső határ
Olivier Hainaut, az ESO csillagásza szerint a súlyos következmények elkerüléséhez a működő és tervezett műholdak összesített számát nagyjából százezer alatt kellene tartani. Emellett az eszközöknek olyan halványnak kellene lenniük, hogy sötét égbolt alatt szabad szemmel ne lehessen észrevenni őket.
A kutató hangsúlyozta, hogy a százezer nem éles határvonal. Nem jelenti azt, hogy 99 999 műhold biztonságos, 100 001 pedig már elfogadhatatlan. Személy szerint inkább ötvenezer eszközt tartana ideálisnak. A tanulmány szerint körülbelül hatvanezer, megfelelően halvány műhold még csak elhanyagolható mértékben növelné az égbolt háttérfényét.
Érdekes, hogy Elon Musk az X-en írt arról, hogy a cége közel egymillió műholdat állítana pályára az elkövetkező időszakban. A techguru szerint az űr óriási és elbírna ennyi műholdat is. A valóságban pedig a Föld körüli pálya mérete és befogadóképessége korlátozott, ami esetleges ütközéseket is okozhat.
Fényes csíkok takarják el a távoli világűrt
A műholdakat napnyugta után és napkelte előtt még megvilágíthatja a Nap. Ilyenkor sokkal fényesebbnek látszhatnak a távoli csillagoknál, és a hosszú expozíciós felvételeken világos csíkokat hagynak.
Egy ilyen nyomvonal eltakarhatja a mögötte lévő halvány galaxist, exobolygót vagy kisbolygót, és használhatatlanná teheti a felvétel egy részét. Különösen veszélyeztetettek a nagy látómezejű égboltfelmérő teleszkópok, amelyek a potenciálisan veszélyes aszteroidák keresésében is fontos szerepet játszanak.
Az űrtörmelék kockázata is tovább nőhet
A sok műhold nemcsak a csillagászati megfigyeléseket zavarja. A sűrűbb pályákon több közeli találkozás és ütközésveszély alakulhat ki, ezért az eszközöknek egyre gyakrabban kell kitérő manővereket végrehajtaniuk.
Egy nagyobb ütközés több ezer új törmelékdarabot hozhat létre, amelyek további műholdakat találhatnak el. Ez láncreakciót indíthat el, az úgynevezett Kessler-szindróma pedig hosszabb időre is veszélyessé tehet bizonyos pályamagasságokat.
Nemcsak a csillagászok veszíthetnek
A mesterségesen kivilágosított égbolt az állatok tájékozódását, vándorlását és napi ritmusát is megzavarhatja. A fényvisszaverő műholdak az emberi alvásra és a természetes éjszakai környezetre is hatással lehetnek.
Az ESO szerint ezért nem elegendő utólag korrigálni a teleszkópos felvételeket. Nemzetközi szabályozásra, engedélyezési korlátokra és kötelező fényességi előírásokra lenne szükség, mielőtt a jelenlegi tervek visszafordíthatatlanul átformálják a Föld éjszakai égboltját.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
