A tudásra kell helyezni a hangsúlyt
Parragh László szerint nemzetközi példák mutatják, hogy azokban az országokban sikeres a gazdaság, a társadalom, ahol a tudást és a gazdaságot összekötötték. A kamarai elnök szerint a tudás és a gazdaság két nagy területen – a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve az oktatás mentén – kapcsolódik.
Úgy értékelte, az oktatáson belül a közoktatásban továbbra is vannak még hiányosságok, azon folyik a vita, hogy a tudásátadás vagy a nevelés a közoktatás feladata. A szakképzésben a duális rendszer bevezetésével előrelépett az ország, a felsőoktatásban a kancellárok kinevezésével javult az intézmények gazdálkodása, de itt is a duális képzésnek kell nagyobb szerepet kapnia, a felnőttképzés területén pedig nagyon rosszul áll az ország.
Gazdasági fordulat kellett
Parragh László felidézte, hogy 2010-ben gazdaságpolitikai fordulatra volt szükség, hiszen a rendszerváltás és 2010 között a GDP 13,5-szörösére nőtt Magyarországon, ez idő alatt a bruttó adósság 21,3-szorosára emelkedett, az adósságszolgálat 2010-re felment 25-szörösére, 2008-tól a jövedelemkiáramlás felgyorsult a válságra hivatkozva, ebben az időben a magyar gazdaságpolitika a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság „gyámsága” alatt volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kormány 2010-ben a választók kétharmados támogatásával erős felhatalmazást kapott és gazdaságpolitikában fordulatot hajtott végre, aminek eredményeként teljesítményközpontú lett az adórendszer, átalakult a segélyezési rendszer, bevezették a közmunkát, átalakították a foglalkoztatás- és a nyugdíjrendszert, ösztönözték a gyermekvállalást – ismertette Parragh László, hozzátéve: ezeket a lépéseket Szlovákia és Németország korábban megtette, ezért a 2008-as válságba már sokkal versenyképesebb gazdasággal mentek bele.
A kamara elnöke úgy látta, hogy a magyar kormány a gazdaságpolitikai fordulat során ennél is messzebb ment, a közteherviselést kiszélesítette, szigorította a versenyszabályozást, átalakította az energiapolitikát és a szabályozó rendszert, az uniós forrásokat új szemlélettel használta fel, a gazdaságszervezést erősítette.
A közigazgatást is át kellett szervezni
A gazdaságpolitikai fordulatot segítette a közigazgatás átszervezése, a települések adósságának szanálása is – tette hozzá az MKIK elnöke, aki szerint a devizhitelezés leállítása, a devizaadósmentés, a bankrendszer tulajdoni rendszereinek átrendezése, az online pénztárgép bevezetése, a feketegazdaság erőteljes visszaszorítása, az IMF és az EU „gyámság” megszüntetése egyértelműen fordulathoz vezetett, ugyanakkor több intézkedés is rövid távon transzformációs veszteséget jelentett.
Példaként említette a kamara elnöke, hogy a devizahitelek, valamint a ppp-programok leállítása, az önkormányzatok hitelfelvételi mozgásterének szűkítése, az uniós forrásokat elosztó struktúrák átalakítása lassította a pénzkiáramlást, illetve a különadók, a monopolhelyzetek korlátozása, a piaci átrendezés megkezdése, a kereskedelmi üzletek nyitvatartásának szigorúbb szabályozása, az erőteljesebb verseny- és piacszabályozás összességében a gazdaság növekedésének visszaszorításához vezettek, de ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően középtávon a növekedés be tudott indulni.
A kamara elnöke hangsúlyozta, ahhoz, hogy a fenntartható növekedés biztosított legyen, a jövőben elengedhetetlen a tudás és a gazdaság összekapcsolása, a reformok folytatása, a teljesítményközpontúság erősítése.
