Sötét mód ikon
2026 január 21
Nem az USA nyert – Kína átvette a vezetést a humanoid robotok világában

Nem az USA nyert – Kína átvette a vezetést a humanoid robotok világában

Tavaly látványos fordulat következett be a humanoid robotok piacán. A kínai gyártók nemcsak technológiában, hanem darabszámban is átvették vezetést. A londoni Omdia adatai szerint a sanghaji AgiBot egyetlen év alatt több mint ötezer humanoid robotot adott el, ezzel közel 40 százalékos világpiaci részesedést szerzett, miközben az amerikai riválisok jóval kisebb darabszámmal követték.

A humanoid robotok egyre elterjedtebbek. Forrás: Unsplash (illusztráció)

Kína uralja a robotika piacot

A humanoid robotok eddig inkább látványos demók és laboratóriumi prototípusok világa voltak. 2025-ben viszont a számok alapján komoly iparággá kezdtek összeállni. A londoni Omdia technológiai tanácsadó cég friss piaci összesítése szerint a kínai vállalatok váltak a világ legnagyobb humanoidrobot-gyártóivá, és a rangsor élére a sanghaji AgiBot került. A humanoid robotika ezzel kilépett a kísérletezés korszakából, és olyan iparággá vált, ahol már nem az ígéretek, hanem a legyártott és ténylegesen munkába állított gépek száma számít – számolt be az OMDIA friss adatairól az Agibot.

Az AgiBot humanoid robotjai állnak az élen

Az Omdia adatai szerint az AgiBot 2025-ben több mint 5 100 (egyes közlésekben 5 168) humanoid robotot szállított le, ami 39 százalék körüli globális piaci részesedést jelent. Ezzel szállítási volumenben és részesedésben is világelső. A dobogó második fokára az Unitree futott be 4 200 körüli darabszámmal, míg a harmadik helyen az UBTECH áll 1 000 körüli leszállított egységgel. 

A kínaiak humanoid robotjai különböző felhasználásra készülnek

A kép azért érdekes, mert a vezető kínai szereplők eltérő pályára álltak. Az AgiBot és UBTECH inkább kereskedelmi és ipari felhasználások felé mennek. Az Unitree robotjai szélesebben terjedtek el kutatásban, oktatásban és a fogyasztói/piaci demók világában. 

Ez a megosztás fontos. A „humanoid” nem egyetlen termékkategória, hanem több, eltérő igényű feladatcsomag. Más kell egy gyár padlójára, más egy egyetemi laborba, és megint más egy fogyasztói környezetbe.

A teljes globális piac már közel 13 ezer darab

Az Omdia becslése szerint a humanoid robotok globális éves szállítása 2025-ben nagyjából 13 ezer darab körül alakult. Viszont ellentmondásos a helyzet. Míg a kínai éllovasok ezres nagyságrendben szállítanak, addig több más jelentős gyártó az amerikai oldalon átlagosan 150–500 egység közötti mennyiséggel szerepelt a listákban. A kínaiak például a Leju Robot, EngineAI, Fourier, az amerikai oldalon pedig a Figure AI, Agility Robotics és a Tesla. 

Miért Kína gyártja a legtöbb a humanoid robotot?

A darabszámok mögött nem csak egy-egy jó termék áll, hanem rendszerelőnyök is. Az elemzők szerint Kína robotikai előretörését segítheti a gyártási ökoszisztéma, az alkatrész-beszállítók, valamint az idő, amellyel a cégek képesek iterálni és piacra vinni a következő verziót. 

Ugyanakkor a képlet törékeny is lehet. Az elemzők szerint Kína bizonyos kulcstechnológiákban (például fejlett chipek, egyes szoftveres komponensek) továbbra is külső vállalatoktól függ, ami geopolitikai feszültségek esetén kockázatot jelenthet. 

A robotok egyre jobban fejlődnek

Az AgiBot vezető tudósa, Luo Jianlan szerint 2026 kritikus fordulópont lehet. A robotika átmehet abból az állapotból, hogy a gépek „korlátozott szakértelemmel sok feladatot elvégeznek”, oda, hogy valóban magas teljesítményű, gyakorlati alkalmazásokkal rendelkező iparággá válik. 

A fő irány pedig az úgynevezett adat-visszacsatolás, minél több robot dolgozik éles környezetben, annál több valós adat gyűlik, ami jobb modellek tanítását teszi lehetővé.

A humanoid verseny új korszakba lépett

A 2025-ös rangsor legfontosabb üzenete talán nem is az, hogy ki lett az első, hanem az, hogy a humanoid robotoknál a globális piac mérhető, számszerűsíthető iparági pályára állt. Ha az Omdia által jelzett volumenek és a szereplők közti különbségek tartósnak bizonyulnak, akkor a következő évek a „robotikai tömeggyártás” korszakát hozhatják el, ahol már nem a prototípusok szépsége, hanem a skálázás és az éles környezetben gyűjtött adatok minősége dönt.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér



Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.