Jönnek az új szabályok
Szijjártó Péter szerint eddig mintegy 180 ezer menekült érkezett Magyarországra. „Magyarország teljesíteni fogja kötelezettségvállalásait, és megvédi az Európai Unió külső határait” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
„A schengeni határok védelme a legfontosabb. Enélkül az összes többi intézkedés hatástalan” – húzta alá Szijjártó Péter.
Rámutatott, hogy a jövő héttől kezdve új törvények lépnek életbe, amelyek szerint például az illegális határátlépés bűncselekménynek fog minősülni.
Nem elég a támogatás
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter úgy vélte, hogy az Európai Uniónak meg kellene változtatnia a migrációs válság kezelésére irányuló pénzügyi segítség rendszerét Magyarország javára.
„Ma már nyilvánvaló, hogy Európa alábecsülte a balkáni utat, amely jelenleg egyértelműen az Európába tartó migrációs hullám legfontosabb útjává vált. Ezért meg kellene változtatni az európai pénzügyi támogatásokat Magyarország javára” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: Magyarország eddig 6,7 millió euró nagyságú segítséget kapott a menekültválság kezelésére, míg kiadásai 120 millió eurót tettek ki.
Szolidaritás: kivel?
Németország, amely a migránsok legfőbb célországa, az idén mintegy 800 ezer bevándorlóra számít – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. „Csak a következő hétvégén mintegy 40 ezer menekült érkezésére számítunk” – jegyezte meg Steinmeier. Ismételten szolidaritásra kérte az Európai Unió többi tagállamát a jelenlegi migrációs hullám kezelése érdekében.
„Talán az Európai Unió történelmének legnagyobb kihívásáról van szó” – húzta alá a német diplomácia vezetője.
A hat külügyminiszter egyetértett abban, hogy a jelenlegi menekültválságot összeurópai szinten kell kezelni, s üdvözölték az Európai Bizottság legutóbbi javaslatait a válság megoldására.
Nem tetszik a kvóta
Ugyanakkor a négy visegrádi ország, illetve Németország és Luxemburg továbbra is eltérően ítélik meg a menekültek kötelező befogadási kvótáit, amelyeket a migrációs válság megoldására az Európai Bizottság javasolt – derült ki a sajtótájékoztatón. Míg a visegrádi négyek egyhangúlag elutasítják a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvótákat, Németország és az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg viszont támogatják azt.
„Mi teljes mértékben tudatosítjuk, hogy csak közösen tudunk kiutat találni ebből a helyzetből. Támogatjuk a közös európai megoldásokat, amelyekben a probléma minden aspektusa helyet kap” – fejtette ki Lubomír Zaorálek a visegrádiak nevében. A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be. „Európai problémáról van szó, amely európai megoldást igényel” – jelentette ki Jean Asselborn, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg külügyminisztere.
Szijjártó Péter szerint „először a kihívást kell kezelni, és csak azután a következményeit”. „Ami magát az áthelyezési mechanizmust illeti, továbbra is meggyőződésünk, hogy nem jelent semmiféle mentőövet a probléma megoldásában” – szögezte le Zaorálek.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ezzel kapcsolatban visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a visegrádiak nem lennének szolidárisak a menekültprobléma megoldásában a többi uniós tagállammal. „Hozzáállásunk felelősségről vall” – jelentette ki Lajcák. Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter szerint ügyelni kell arra, hogy a migrációs kérdésben ne jöjjön létre „kétsebességű Európa”, amikor az egyik bekapcsolódik a problémák kezelésébe, míg a másik nem.
Mindenkit ez érdekel
A találkozón, amelyet a V4-ek soros elnöki tisztségét betöltő Csehország kezdeményezett, Lubomír Zaorálek cseh, Grzegorz Schetyna lengyel, Szijjártó Péter magyar, Miroslav Lajcák szlovák, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter és Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője vett részt.
A V4-ek külügyminisztereinek kibővített találkozóját rendkívül nagy sajtóérdeklődés kísérte. A cseh külügy közlése szerint szokatlanul nagyszámú, több mint hetven külföldi újságíró akkreditáltatta magát a tanácskozást záró sajtóértekezletre.
Mennyi az annyi?
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal január 1-jétől szeptember 7-ig 155 484 menedékjog iránti kérelmet regisztrált Magyarországon, a befelé irányuló tiltott határátlépés és annak kísérlete szabálysértések száma meghaladta a 170 ezret – válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter a jobbikos Mirkóczki Ádám írásbeli kérdésére.
A belügyminiszter – az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett válaszában – kifejtette: idén augusztus 31-ig a menekültügyi hatóság 88 menekültkénti, 218 oltalmazottkénti és 4 befogadottkénti elismerésről döntött, 1 914 esetben a kérelmet elutasították, 64 696 esetben pedig megszüntették az eljárást.
A 88 menekült közül 3 elefántcsontparti, 1 egyiptomi, 4 eritreai, 2 etióp, 12 szomáliai, 1 dél-szudáni, 3 szudáni, 1 ugandai, 1 kubai, 14 afgán, 1 örmény, 2 azerbajdzsáni, 1 grúz, 1 indiai, 4 iráni, 3 iraki, 4 pakisztáni, 12 szír, 6 palesztin, 1 hontalan, 11 ismeretlen – részletezte a belügyi tárca vezetője. A 218 oltalmazott közül a legtöbben szírek (79).
Ennyien jöttek vissza
Pintér Sándor kitért arra, hogy a dublini eljárás keretében augusztus 31-ig 973 külföldi át-, illetve visszavétele történt meg, az erre irányuló érdemi megkeresések összesen 26 805 embert érintenek. Az előkészített transzferek száma jelenleg 923.
A menekültügyi eljárás során szakhatóságként közreműködő Terrorelhárítási Központ és Alkotmányvédelmi Hivatal kiemelt figyelmet fordít a migránsok számának tömeges növekedésével összefüggésben jelentkező különböző kockázatok azonosítására és kezelésére, eddig büntetőeljárást – terrorcselekmény, illetve azzal összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt – nem indítottak – tájékoztatatott a belügyminiszter.
A 170 252 tiltott határátlépő között a legnagyobb számban (67 015) szírek, afgánok (43 772), koszovóiak (23 403) és pakisztániak (14 959) voltak.
