Kiemelte: ezzel együtt a csok középtávon évente, a konzervatív számítások szerint is 0,3 százalékkal megemelheti a GDP-t, az optimistább variáció szerint akár 0,5 százalékkal is megnövelheti a bruttó hazai terméket. Török Zoltán rámutatott: igen gyengék az inflációs kilátások, most úgy tűnik, 1,5 százalék körüli éves infláció lesz idén. Elmondta, hogy a bank elemzőinek várakozása szerint a jegybanki alapkamat tovább csökkenhet, az idei év közepén 1 százalékra mérséklődhet.
Mik a hátráltató tényezők?
Török Zoltán kifejtette: a 2015. évi gazdasági lassulást főleg a mezőgazdaság gyenge teljesítménye idézte elő, míg korábban az agrárium akár fél százalékkal is növelte a bővülés ütemét, tavaly ennyivel ronthatta a GDP növekedési rátáját. Tavaly a mezőgazdaság és az építőipar nélkül a Raiffeisen szakemberei szerint 3,5 százalékkal is bővülhetett volna a hazai GDP.
Rámutatott: az egyébként kedvező alapfolyamatok ellenére a kilátások mégsem biztatóak, a feldolgozóipari beruházások gyengék, a statisztikák azt mutatják, hogy hónapról hónapra csökken a beruházási ütem, eközben a dinamikusan fejlődő régiókban is feszültségek jelentkeznek a munkaerőpiacon.
Kettészakadt az ország
Hangsúlyozta: az ország a gazdasági fejlődést tekintve gyakorlatilag kettészakadt, a dinamikusan fejlődő közép-magyarországi, közép-dunántúli és nyugat-magyarországi régióval szemben igen kedvezőtlen képet mutat az ország többi, főleg keleti része.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A dinamikus fejlődést mutató régiókban komoly beruházások zajlanak, jelentős feldolgozóipari kapacitások vannak. Elmondta: a feldolgozóiparban néhány szektor teljesítménye kiemelkedik, így az autóipar, a gumiipar, a villamosenergia ipar, és a gyógyszeripar. Ezekben az ágazatokban döntően nagy multinacionális vállalatok termelnek, amelyek képesek és hajlandók komoly beruházásokat is megvalósítani.
A munkaerőpiac állapota ellentmondásos, míg a fejlettebb régiókban igen kedvező a munkanélküliségi ráta, addig a fejletlenebb hazai régiókban „a közfoglalkoztatástól megtisztított munkanélküliségi mutatók” igen kedvezőtlen helyzetet jeleznek, Észak-Magyarországon például 20 százalékos lenne ez a ráta, egyúttal a közfoglalkoztatásba résztvevők alacsony százalékban tudnak visszatérni a versenyszférába.
Megvan az ellenpólus
Török Zoltán elmondta: a csok a Raiffeisen elemzői szerint igen jó gazdaságélénkítő eszköz lesz, konzervatív előrejelzésük szerint is 0,3 százalékkal növelheti meg a következő négy évben az éves növekedési ütemet.
A költségvetés számára nominálisan mintegy 200-250 milliárd forint kiadást jelent majd, de a lakásépítések hatására a gazdasági növekedésből adódó adó- és járulékbevételek miatt pozitív egyenleggel zárhat a csok. Kiemelte: a konzervatív forgatókönyvben azzal számoltak, hogy a csok hatására 40 ezer új lakás építésére lehet számítani a következő 4 évben, azaz évente átlagban 10 ezer többlet új lakást eredményez a magyar gazdaságban.
Kérdésre elmondta: arra számítanak, hogy 2016-ban, lehet, hogy már az idei év első felében jüan-kötvényt fog kibocsátani Magyarország.
