Alig jutalmazta a piac az OTP sikeres stressztesztjét, pedig 25 pénzintézet hasalt el az Európai Központi Bank vizsgáján. Igaz, 12 bank időközben elegendő tőkét gyűjtött ahhoz, hogy ne érhesse baj egy esetleges válság bekövetkeztével. A bukottak listájához 9 bankkal járulnak hozzá az olaszok, három-hárommal Görögország és Ciprus, kettő-kettővel Belgium és Szlovénia és egy-egy bankkal Ausztria, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország és Portugália.
Az osztrákok jobban izgultak
A piac számított arra, hogy az OTP sikerrel veszi az akadályt – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Szerinte sokkal izgalmasabb volt a helyzet az osztrák pénzintézeteknél, többek közt, épp a magyar kitettség okán. Ennyiben tehát az Erste és a Raiffeisen esetében a hétfő reggeli 7-8 százalékos plusz sokkal relevánsabb piaci reakció, mint az OTP 1-2 százalékos kizöldülése.
A magyar lakossági bank jó szereplése egyrészt a stabil tőkehelyzettel magyarázható, másfelől, észre kell venni, hogy a teszt a tavaly év végi állapotokat tükrözi. A devizahiteles mentőcsomag következményeit ezért értelemszerűen még nem vizsgálhatta az EKB. Miként az ukrán válság eszkalálódását sem tükrözi a teszt.
A profit a céltartalékban van elásva
Az OTP céltartalékképzése azonban évek óta magas, a bank tőkemegfelelési mutatója stabil. Joggal merülhet fel a kérdés: miért nem tükröződik mindez az árfolyamon?
Nos, ahogy Kuti Ákos emlékeztetett rá, a piac évek óta arra vár, hogy mikor csökkentheti végre a céltartalékokat a magyar lakossági bank. Azt lehet mondani, hogy eddig még mindig közbe jött valami. Hol a bankadó, hol az ukrán válság, hol a devizahiteles mentőcsomag.
Továbbra is a felduzzasztott céltartalék képviseli az OTP növekedési potenciálját. Amennyiben kedvezőbbé válna a környezet, robbanásszerű profitbővülésre számíthatnak a részvényesek.
Terítéken a Citi
Említést érdemel a friss hírek közül, hogy az OTP is érdeklődik a kivonuló Citibank lakossági ügyfelei iránt. Ám ez önmagában aligha kelt meglepetést, mert hasonló lépésen más pénzintézetek is gondolkozhatnak. Kérdéses ugyanakkor, hogy a hazai pénzintézetek tényleg a Citi lakossági üzletága vagy csak az ügyfelei iránt érdeklődnek.
Hiába kezel 200 milliárdos vagyontömeget a Citi private banking üzletága, egyáltalán nem biztos, hogy érdemes megvenni. Nagyon tudatos ügyfélkörről van szó. És ritka, hogy valaki egyetlen szolgáltatónál kezeltetné a teljes vagyonát. Általában egy-egy ügyfél két-három szolgáltatóval is kapcsolatban áll. Valószínűbb tehát, hogy az akvizíció helyett a többi piaci szereplő felszívja a Citi ügyfeleit.
