Kiemelték, a növekedésben egyre meghatározóbb szerephez jut a
fogyasztás növekedése, ami ellensúlyozza a beruházások második
negyedéves visszaesését. A költségek fokozatos emelkedésével és az
élénkülő kereslettel párhuzamosan az infláció stabilan pozitív
tartományba emelkedik és 2018 közepén kerül a cél közelébe – írták.
A költségvetési hiány a korábban jelzettnél alacsonyabb lehet
az MNB szerint, a bruttó hazai termék (GDP) 1,4-1,5 százaléka
között alakul, míg 2017-ben 2,1-2,3 százalékra várják.
Az Inflációs jelentés fő számait kedden, a kamatdöntés után
tette közzé a jegybank. Ebben az eddig várt 0,5 százalékról 0,4
százalékra csökkentette idei, és 2,6 százalékról 2,3 százalékra a
jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP növekedésére vonatkozó
előrejelzésén nem változtatott, az MNB továbbra is azzal számol,
hogy 2016-ban a gazdaság 2,8 százalékkal bővül, 2017-ben pedig a
növekedés 3 százalékra gyorsul.
A jegybank szakértői szerint előrejelzéseik feltételeinek
teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós
fenntartása és a monetáris kondícióknak a betéti eszköz
korlátozásával történő lazítása összhangban van az inflációs cél
középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mérték
ösztönzésével.
Az MNB szerint a növekedést 2016-ban visszafogja az uniós
források jelentős mérséklődése, ugyanakkor előretekintve, a
kormányzati elköteleződéssel összhangban, az állami beruházások
felfutására számítanak.
A kis- és középvállalatok hitelezése dinamikusan növekszik,
amelyet az MNB növekedéstámogató programja is egyre inkább élénkít.
A lakáscélú hitelezés szegmensben látható jelentős növekedés
összhangban van az ingatlanpiaci fordulattal és a gazdasági
növekedés élénkülésével.
Az elemzés szerint 2017-től a járműipari fejlesztések is
támogatják a vállalati beruházások növekedését, valamint a
mezőgazdasági terméseredmények várhatóan kedvező alakulása érdemben
növeli a GDP-növekedés ütemét.
Mint írták, a külső kereslet visszafogottabban alakulhat a
korábban vártnál, a feltörekvő országok mérsékeltebb konjunkturális
kilátásaival és a Brexit európai konjunktúrára gyakorolt negatív
hatásával.
Kiemelték a külső adósságállomány mérséklődésével párhuzamosan
csökkenő külső sérülékenységet, ami hozzájárul az ország külső
megítélésének javulásához.
Az alacsony hiány mellett az államadósság ráta akár 74,5
százalékra is csökkenhet az idén a tavalyi 75,3 százalékról a
költségvetési egyenlegtől függően, míg jövőre 73,5 százalékra
várják.
