A GVH megállapította az ügyben a kartellt, s ennek következtében a bankoknak összesen csaknem 9,5 milliárd forint bírságot kell fizetniük. Ebből a legnagyobb hazai lakossági bankra, az OTP-re majdnem 4 milliárd forint jut.
Banki veszteségek 2010-2012 között
Az átlag magyar honpolgár ilyen bírságok hallatán csak kapkodja a fejét. Miről is van szó? A milliárdos bírságok a havi rezsi kifizetésével bajlódó családok többségében szinte felfoghatatlanok. Akadnak sokan azonban, akik bólintanak, igaza van a politikának, a kormánynak, hogy meg akarja regulázni a pénzéhes bankokat, akiket vajmi kevéssé érdekel a magyar valóság, az országos gondok, állandóan ellentmondanak, csak a ,,zsebeik tömésével” foglalkoznak, ráadásul a hasznot a többségük azonnal ki is viszi az országból.
De hát miről is van szó? A tények azt mutatják, hogy 2010 előtt a magyar bankszektor a nemzetgazdaság higgadtan működő, jövedelmező ágazata volt. 2009-ben 200 milliárd forint feletti nyereséget könyvelhetett el a szektor. 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is mínuszban zárt.
A GVH döntésének időzítése az előbbi számsor tükrében elégé érdekes. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a magyar bankok többségét alkotó részvénytársasági hitelintézetek 13 milliárd forint adózott eredményt értek el 2013 harmadik negyedévben, az év első kilenc hónapjában pedig összesen 36,2 milliárd forintot. Ebből azonban az említett gigabírság még nincs levonva. A bankárok tagadják a kartellt, s bírósághoz fordulnak.
A banki kondíciós listákból kiderül
Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese a jegybank konferenciáján egyenesen úgy fogalmazott: sikerült a bankszektort újabb 10 milliárd forinttal megvágni, ilyenkor viszont látni kell, ennyivel csökken a szektor tőkéje is, ami a hitelezést is csökkenti. A bankszektorra újabb terheket rónak ki.
Itt jön az újabb lényeges kérdés: kire is rónak ki valójában újabb terheket a hatóságok? Egyszerű a kérdés, s igazából egyszerű rá a válasz is. Elegendő kis időt eltölteni a különböző, akár a bírsággal érintett bankok kondíciós listáinak böngészésével, s máris készen lehetünk a válasszal. A révészt mindig az utasok fizetik ki.
Nem nyugodtak még le itt a dolgok
És ezek a képletes révészek egyáltalán nem olcsók, sem külhonban, sem szűkebb pátriánkban, Magyarországon. Az Európai Bankhatóság idén nyáron közzétett adatai szerint 3175 olyan európai bankár is van Európában, aki 1 millió eurónál többet keresett 2011-ben. Ilyen keresetek hallatán az ember az Ókontinens vezető államaira gondol, bezzeg ott lehetnek ilyen hatalmas járandóságok. Tessék azonban megfogódzkodni, az említett listára, ha nem is százszámra, de sikerült magyaroknak is felkapaszkodniuk. Az európai szervezet szerint nyolc magyar név is szerepel az 1 millió eurónál többet kereső európai bankárok listáján.
Úgy tűnik a politika és a bankok pénzügyi háborúskodásában a kormány van előnyben. A lépések is kiszámíthatóak. Orbán Viktor úgy nyilatkozott a minap, mellbe vágta a bankok megbírságolásának híre. Azt is mondta: „Ez jól mutatja, hogy itt még a dolgok nem nyugodtak le, olyan történt, ami nem történhetne meg egy civilizált országban… Így nem lehet bánni az emberekkel. Végre kigondol a kormány egy devizahiteleseket megsegítő pénzügyi konstrukciót, megoldást, egérutat, kinyitja az ajtót, és akkor a bankok összeállnak, és együttesen ezt visszazárják”.
Kivonulni készül a Raiffeisen
Ha naivan azt gondolnánk a pénzügyi háborúskodásnak a vége táján járunk, tévedünk. A miniszterelnök szeptemberben Magyarország tiszteletbeli konzuljainak V. konferenciáján, az Országházban a többi között ismét hangsúlyozta: működő bankokra és a magyar tulajdonú bankok arányának növelésére van szükség.
A politika lépésről lépésre, de nyomul előre. A ,,szemben álló” fél pedig meglehet, hogy megkezdte a visszavonulást. Merthogy Magyarországi hálózata méretének csökkentését tervezi például az osztrák Raiffeisen Bank. Mint a Wirtschaftsblatt megírta, a pénzintézet nagy veszteségekkel küzd, és nem látszik, hogy a helyzet javulna. Vannak máris érdeklődők, állítja a bank szóvivője, de azt nem árulta el, hogy magyar vagy külföldi vevőjelöltekkel tárgyalnak-e. A szóvivő szerint a Raiffeisen a magyarországi üzletein 2009 és 2013 között több mint 600 millió eurót veszített. Ebben nagy valószínűség szerint nincsen benne a GVH által kiszabott majdnem hatszázmillió forintos kartell bírság.
