Az EU-beli közös gazdasági kormányzás egyik, 2011 végén életbe lépett eleme a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás (MIP). Ennek keretében az Európai Bizottság a múlt héten bejelentette: megvizsgálja, nem okoz-e makrogazdasági kockázatot Németország és az Európai Unió számára a nagy német folyómérlegtöbblet. Az eljáráshoz használt közös szabálykönyv szerint makrogazdasági kockázat egyebek közt az, ha a folyómérleg hiánya meghaladja a hazai össztermék (GDP) 4 százalékát, vagy ha többlete tartósan nagyobb a GDP 6 százalékánál.
Németország többlete 2007 óta rendszeresen nagyobb a GDP 6 százalékánál, a szeptemberi 19,7 milliárd euró több mint 8 százalékos volt, arányában a legnagyobb a világon, elsősorban a külkereskedelmi többlet miatt.
Ha a brüsszeli bizottság súlyos kockázatot talál, akkor megindulhat a túlzott egyensúlytalansági eljárás (EIP), amelynek végén pénzbüntetés érheti a renitens EU-tagországot, éppúgy, mint a túlzottdeficit-eljárás során. Míg azonban az EU-szabályai egyértelműek a hiányok szankcionálásában, többletek büntetésére egyelőre nem látszik lehetőség. Ezért „bizonyos, hogy büntetést nem kapunk” – mondta Oettinger, az EU energiaügyi biztosa a kormányzó CDU ifjúsági kongresszusán Erfurtban.
Oettinger szerint a bizottsági vizsgálat ki fogja mutatni, hogy Németország exportja az EU-n kívüli országokba növekszik, és nem az EU-tagországokba, és ebből a többi tagállam is hasznot húz.
„Ez az egész EU közös sikere, nem pedig Németország sikere az EU rovására” – mondta Oettinger.
