A hatalmas, mintegy 30 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg a 2007 és 2013 közötti hétéves költségvetési periódus teljes vidékfejlesztési kerete az összes uniós tagállam számára. A számvevőszék azt is közölte, hogy ehhez az összeghez a tagállamok további 58 milliárd eurót, mintegy 17,4 ezer milliárd forintot tettek hozzá saját költségvetésükből, és ezt az egészet fordíthatják uniós vidékfejlesztési programokra.
Mindenki a pénzre hajtott
A számvevőszék szerint ugyanakkor az ellenőrzési és értékelési módszerek alkalmatlanok voltak arra, hogy azok alapján a jövőben legeredményesebb, leghatékonyabb intézkedéseket meg lehetne határozni.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a Bizottság és a tagállamok nem mutatták be megfelelően, hogy mit értek el a vidékfejlesztési politika célkitűzéseihez képest és nincs kellő bizonyosság arra nézve, hogy az uniós vidékfejlesztési költségvetést megfelelően költötték el – írja közleményében az Európai Unió számvevőszéke.
„Az Európai Bizottság és a tagállamok egyaránt túlzottan arra összpontosítottak, hogy minél több pénzt tudjanak felhasználni a vidékfejlesztési keretből, ahelyett, hogy a források hatékony felhasználását tartották volna szem előtt” – fogalmazott Jan Kinst, a számvevőszék jelentésért felelős tagja.
Kit érdekelnek az eredmények?
A luxembourgi székhelyű uniós számvevőszék közleménye arra is kitér, hogy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács külön kiemelte annak fontosságát, hogy az uniós pénzeket nemcsak szabályszerűen, hanem jól is kell elkölteni. A számvevők ugyanakkor azt állapították meg, hogy „a tagállamok kevés érdeklődést mutattak a vidékfejlesztési programokkal elért eredmények iránt”.
„A bizottság elfogadott olyan tagállami vidékfejlesztési programokat, amelyek homályos, nyitva hagyott célkitűzésekkel rendelkeztek, amelyek nem határozták meg konkrétan, hogy a programokkal mit kellene elérni” – áll a számvevőszék közleményében.
Megbízhatatlanok a tagállamok és az EB
Amellett, hogy az értékelési rendszer hiányosságaira rámutat, a számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy sem a bizottság, sem a tagállamok nem használták fel az egyébként nem eléggé megbízható információkat annak érdekében, hogy javítsák a vidékfejlesztési kiadások hatékonyságát.
A számvevőszék szerint a 2014 és 2020 közötti pénzügyi periódus szabályai lehetőséget teremtenek a pénzek jobb felhasználására, ugyanakkor, bár a jelenlegi keretköltségvetési időszak az év végével lezárul, a mostani szabályokon is változtatni kellene, mert ennek az időszaknak a pénzeiből még 2015-ig fizetnek majd ki támogatásokat.
