A svájci külügyminiszter közölte, hogy az EBESZ néhány óra múlva javaslatot tesz az ukrán válság rendezésének menetrendjére az április 17-i genfi megállapodást aláíró négy félnek. Putyin arra hivatkozott, hogy még a népszavazás előtt meg kell teremteni a párbeszéd feltételeit.
Mit üzent Putyin?
Burkhalterrel közös sajtóértekezletén az orosz államfő azt is kijelentette, hogy „a Kijevben kitűzött elnökválasztás önmagában helyes irányba vivő folyamat”, de hozzátette, hogy az semmit sem old meg, ha az ukrán állampolgároknak nem biztosítják a jogaikat a választás után. Úgy vélte, hogy ennek érdekében elsősorban közvetlen párbeszédet kell teremteni a kijei hatóságok és Délkelet-Ukrajna között. Azt is hangoztatta, Moszkva abban érdekelt, hogy Ukrajnában a lehető leggyorsabban megszűnjön a válság, mert az ukrán állampolgárok érdeke ezt diktálja.
Az orosz elnök a donyecki népszavazás elhalasztását kérve egyúttal az erőszakcselekmények beszüntetésére szólított fel. A kijevi vezetéstől azt követelte, hogy vessen véget délkelet-ukrajnai terrorellenes hadműveletének, amelyet Moszkva továbbra is büntető akcióként fog fel.
Csökkent a nyomás a piacokon
Az orosz tőzsdeindex csaknem 6 százalékkal megugrott Putyinnak a donyecki oroszbarát szakadárokhoz intézett felhívására. A rubel árfolyama pedig hosszú idő után jelentősen erősödött a dollárhoz és az euróhoz képest.
Vlagyimir Putyin közölte, hogy nincsenek orosz csapatok az ukrán határ mentén. Azt mondta, hogy azok olyan helyeken tartózkodnak, ahol „rendszeres foglalatosságukat végzik a gyakorlótereken”. Hozzátette, hogy ez könnyen ellenőrizhető a jelenlegi korszerű felderítési eszközökkel.
Merkellel is egyeztetett Putyin
Putyin kijelentette, hogy országa mindent elkövet az ukrán válság rendezése érdekében, és támogatja a békés megoldást célzó nemzetközi erőfeszítéseket. Az elnök arról is tájékoztatta a sajtót, hogy Angela Merkel német kancellár kerekasztal-tárgyalásokat javasolt a válság megoldására a konfliktusban érintett valamennyi fél, így a kijevi kormányzat és a kelet-ukrajnai oroszbarát erők vezetőinek részvételével. Putyint nem sokkal azelőtt hívta fel telefonon a német kancellár.
Az orosz elnök közölte, hogy Moszkva támogatja Merkel kezdeményezését, és azt jó javaslatnak tartja. Putyin ugyanakkor trükknek és alaptalannak nevezte a nyugati országoknak az álláspontját, amely szerint az ukrajnai válság megoldásának kulcsa Moszkva kezében van.
EBESZ: ukrán válságkezelés
Didier Burkhalter svájci külügyminiszter az ukrán válság rendezésének menetrendje kapcsán emlékeztetett arra, hogy kedden Bécsben az EBESZ-tagállamok külügyminiszterei megvitatták a rendezési tervet, amely négy fő pontra osztható: a fegyverszünet elérésére, a feszültségek terjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választásokra.
Az Ukrajna, Oroszország, Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által április 17-én Genfben tető alá hozott megállapodás egyebek között előírta az erőszak megszüntetését, az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését, és a megszállt épületek kiürítését.
Fontolóra veszik a Donyeck megyei Moszkva-barát szakadárok Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a javaslatát, hogy halasszák el a vasárnapra tervezett népszavazást a kelet-ukrajnai megye függetlenségéről.
A válasz Putyinnak
Denisz Pusilin, a „donyecki népköztársaság” önhatalmúlag kikiáltott vezetője közölte, hogy csütörtöki gyűlésükön megvitatják a felvetést. Az ukrán kormány vezető tisztségviselői egyelőre nem reagáltak Putyin javaslatára, amelyben az orosz elnök egyebek közt az ukrán terrorellenes hadműveletek leállítását követelte, és azt állította, hogy Oroszország visszavonta a hadsereg egységeit az ukrán határ térségéből.
Az orosz elnök bejelentésével egy időben – még nyilvánvalóan nem Putyin szavaira válaszolva – Szerhij Pasinszkij, az ukrán elnöki hivatal ügyvivő vezetője Kijevben arról beszélt, hogy folytatódik a terrorellenes művelet, s azt ígérte, „megsemmisítenek vagy elfognak minden terroristát” a Donyeck megyei Szlovjanszkban és a szomszédos Kramatorszkban. Hozzátette mindazonáltal: a kormányerők egyelőre nem hatolnak be Szlovjanszk városába, hogy békés lakosok ne essenek a harcoknak áldozatul.
A belügyminisztérium részéről hasonló tartalmú nyilatkozat hangzott el szerdán. Az UNIAN hírügynökségnek a tárcánál megerősítették, hogy folytatódik a szlovjanszki művelet, és négy darab BTR-4 páncélozott szállító harcjárművet is a harcoló nemzeti gárdisták rendelkezésére bocsátottak.
Folynak a harcok
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) közlése szerint az ország délkeleti részén a terrorellenes művelet kezdete óta eddig a biztonsági erők 14 tagja vesztette életét, és 66-an sebesültek meg. Valentin Nalivajcsenko SZBU-főnök hozzátette, hogy az elmúlt napokban mintegy 30 fegyveres szakadárt öltek meg. Az SZBU-nak nincs információja arról, hogy a fegyvertelen lakosok közül bárki meghalt volna a harcokban.
Az SZBU sajtóközpontjában az este azt közölték, hogy fogolycsere keretében kiszabadult az SZBU Alfa különleges egységének három, Szlovjanszkban foglyul ejtett tagja, akikért cserébe a kormányerők az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” három elfogott helyi vezetőjét adták át.
A nap folyamán Olekszandr Turcsinov házelnök, ügyvivő államfő megbeszélést folytatott Kijevben Jeffrey Feltman ENSZ-főtitkárhelyettessel, akit a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztás tisztaságáról biztosított. Turcsonov azt mondta, Kijev ezt annak ellenére szavatolja, hogy Moszkva szerinte mindent megtesz az elnökválasztás aláaknázására.
