Rendszerint akkor van baj, amikor a reexport oka valamilyen politikai kérdés, azon belül is olyan problematika, ami hátrányos Oroszország számára. Most ismételten a földgázról van szó. Moszkva ugyanis azzal a vádolja Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát, hogy tőle vásárolt földgázt ad el Ukrajnának.
Nagy ütőkártya az oroszok kezében a gáz
Ez pedig legalább két fontos ok miatt hátrányos Oroszországnak. Az egyik az, hogy Ukrajna jelentős összegekkel tartozik az orosz importgázért. A másik – jelenleg talán még nagyobb horderejű – kérdés, hogy az egészen a háborúskodásig elmérgesedett orosz-ukrán konfliktusban az egyik nagy ütőkártya a fegyverek mellett a gáz az oroszok kezében.
A viszonteladási ügyletek általában szokványos kereskedelmi folyamatok, általában sem a vevőnek, sem az eladónak nem okoznak gondot. Lényege akár a több országot érintő újraeladás, aminek általában nem is titkolt célja a nemzeti árupiacok áthidalása. A reexport egy import és egy export ügylet összekapcsolása. A vétel és eladás tárgya ugyanaz az áru, amelyet a reexportőr közvetít a két piac között.
Ismert volt ez az orosz-magyar kapcsolatokban a rendszer váltás előtt is, amikor csak ilyen módon lehetett áthidalni a politikai rendszerek közötti falakat, fogalmazhatunk úgy is, áttörni a vasfüggönyt. Oroszország nem komolyan tiltakozott, amikor az onnan érkező alumínium védjegyet itthon átütötték, s magyar áruként eladták Nyugatra. Miként az is kedvező volt Moszkva számára, hogy a hatalmas energetikai beruházásaihoz, például a jamburgihoz Magyarországon keresztül juthatott acélárukhoz, csövekhez.
A reexport immár politikai kérdéssé vált
A fölgáz reexport azonban most politikai kérdéssé vált, mivel Oroszország nem szeretné, ha az egyik fontos nyomás gyakorlási, kényszerítési eszközt kivennék a kezéből. A ,,moszkvai medve” most komolyan acsarog ránk. Az orosz törvényhozás képviselői olyan jogszabályt akarnak keresztülvinni, amelyek megtiltanák az olajszármazékok és földgáz exportját olyan országok számára, amelyek azt továbbadják más országoknak, azaz reexportálják.
Ez pedig nem kis fenyegetést jelenthet Magyarország számára is. Mint korábban beszámoltunk róla, a gázfüggőség szempontjából a legkiszolgáltatottabb Oroszországnak Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. És sajnos a második vonalban ott vagyunk mi magyarok is, Szlovákiával és Bulgáriával egyetemben. Nagyjából 125 milliárd tonna orosz gázt importáltak az Európai Unió államai 2013-ban, szükségletük huszonhét százalékához jutottak hozzá ily módon. Amennyiben Oroszország korlátozná a szállításait, Magyarország komoly bajba kerülne.
Fontosak a biztonságos téli szállítások
Amint az orosz sajtó beszámolt róla: becslések szerint Ukrajna 1,7 milliárd köbméter orosz gázt kapott idén Szlovákiától, Magyarországtól és Lengyelországtól. 2012 és 2014 között összesen 3,8 milliárd köbméter gázt kapott az ukrán vevő ilyen módon, ami ugyan csak töredéke az ország igényének, de politikai jelzés értéke van, s ráadásul jól jöhet az ínséges időkben.
Az orosz parlamenti képviselők kezdeményezésének következményeit egyelőre nehéz megbecsülni. Az mindenesetre biztató, hogy korábbi hírek szerint, Magyarországon a Gazprom vezetője találkozott a magyar miniszterelnökkel, ami egyben a biztonságos téli földgázszállításokat is jelentheti.
