Az MNKSZ úgy véli, bár ez a lépés jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét más országokkal szemben, az intézkedés csak az 500 millió forintnál nagyobb eredményt elérő vállalatokat érinti pozitívan, ahol idén még 19 százalékos a társasági nyereségadó.
A kis- és közepes vállalkozásokra (kkv), amelyekre 10 százalékos nyereségadó vonatkozik, a kormány intézkedése révén csupán 1 százalékpontos csökkenés vonatkozna – tették hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az MNKSZ ezért úgy véli, hogy a kormány által javasolt 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés és a nyereségadó mérséklése nem képes érzékelhetően segíteni a vállalkozásokat a kötelező béremelés kigazdálkodásában.
Kiemelték: a tervezett 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos szakmunkás garantált bérminimum emelést és a bérstruktúrára gyakorolt hatásait képtelenek előteremteni azok a vállalkozások, amelyek tevékenységüket nem az ország prosperáló részein folytatják, illetve a feketegazdaságban tevékenykedő piaci szereplőkkel kénytelenek nap mint nap versenyezni.
A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a 2017-es bérek és bérterhek érdekegyeztetési folyamatába vonja be az MNKSZ-t és a kkv-szektor más civil szervezeteit, mert szerintük a kormány béremelési javaslata ellehetetleníti a magyar vállalkozásokat és csak a nagyvállalatok érdekeit veszi figyelembe.
