Sikerült megállapodni az EB-vel
Az államháztartás önkormányzatok nélkül elért szufficitje az elkülönített alapok 81,4, és a társadalombiztosítási alapok 8,4 milliárd forintos többletének, illetve a központi költségvetés 32,5 milliárdos hiányának egyenlegéből alakult ki.
Októberben, főként az uniós transzferek elszámolásának köszönhetően, 59,7 milliárd forint volt a havi többlet az egy évvel korábbi 138,4 milliárd forint hiánnyal szemben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Bár a múlt hónapban megegyezés született a magyar kormány és az Európai Bizottság között az úgynevezett „aszfaltügyben”, amelynek következtében az eddig visszatartott összegek október utolsó napjaiban megérkeztek az operatív program számlájára, ezek azonban a költségvetés bevételi számláin csak novemberben jelentek meg.
Adóból is sok bejött
A központi alrendszer tíz havi, 13 978,1 milliárd forint bevétele 469,4 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A 13 920,8 milliárd forint összegű kiadások 404,1 milliárd forinttal kevesebbet tettek ki. A bevételek között 160,3 milliárdot tesz ki az uniós támogatások utólagos megtérítése, ami a pénzforgalmi szemléletű mérlegen javít, de az eredményszemléletű uniós elszámolás szerint nem számolható el az idei évre.
A társasági adóból az év első tíz hónapjában 425,6 milliárd forint bevétel folyt be, ami az előző év azonos időszakáét 131,6 milliárd forinttal, 44,8 százalékkal haladta meg. A jelentős többlet hátterében a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó befizetések állnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az egyéb központosított bevételekből befolyt 357,7 milliárd forintból 127,4 milliárd az elektronikus útdíj befizetésekből eredt, ami 9,3 milliárddal, 7,9 százalékkal több az egy évvel azelőttinél.
A pénzügyi szervezetek különadójából 57,3 milliárddal kevesebb, 55,1 milliárd forint állami bevétel származott, a pénzügy tranzakciós illetékből viszont 167,2 milliárd.
Egyre több jövedelemadó folyik be
Az általános forgalmi adóból elért 2606,1 milliárd forint 21,5 milliárddal nagyobb a tavaly első tíz havinál. A jövedéki adóból 13,6 milliárddal több, 832,1 milliárd folyt be, amiből 497,2 milliárdot az üzemanyagok jövedéki adója tett ki 22,8 milliárdos növekedéssel, míg a dohánytermékek után 12,2 milliárddal kevesebbet, 255,7 milliárdot fizettek be.
Az adókulcs egy százalékpontos csökkentése és az erőteljesebb bérkiáramlás eredőjeként a jövedelemadó bevételek 17,9 milliárddal, alig 1,3 százalékkal, 1414,4 milliárd forintra emelkedtek.
Több támogatást kaptak az önkormányzatok
A kiadási oldalon a lakásépítési támogatásokra fordított első tíz havi 106,9 milliárd forint 26,5 százalékkal nagyobb a tavalyinál és a növekedés bővülő családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) köszönhető, közölte az NGM.
A helyi önkormányzatok támogatása 2016 október végéig összesen 536,6 milliárd forintban teljesült, ami 14,8 milliárd forinttal nagyobb az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A 713,6 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 12,4 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyaráz jelentésében az NGM. A részletes adatokból kiderül, hogy a kamatkiadások 71,4 milliárdos csökkenésével szemben a kamatbevételek 83,8 milliárd forintos apadása áll.
