Peter B. de Selding, a kanadai űrügynökség egyik illetékese elmondta, hogy az eredeti tervek szerint júniusban állították volna Föld körüli pályára
egy Szojuz rakétával az M3MSat kanadai műholdat, amelyet hajók megfigyelésére és kommunikációs feladatok ellátásra tervezték. A kanadai kormány azonban Oroszország ukrajnai fellépése miatt úgy döntött, mégsem szállítja a műholdat a kazahsztáni Bajkonurba, ahonnan más, hasonló űreszközökkel együtt bocsátottak volna fel.
Az RBK orosz hírügynökség szerint Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes Twitteres üzenetében erre úgy reagált, hogy „kibújt a szög a zsákból”. Kanada szerinte azért mondta le a műhold felbocsátását, mert az, a korábbi állítások ellenére nem polgári, hanem katonai rendeltetésű.
Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz egyelőre nem reagált a kanadai döntésre.
Oroszország és Kanada között a kelet-ukrajnai, illetve krími válság miatt megromlottak a kapcsolatok. Márciusban Ottawa beutazási és pénzügyi szankciókkal sújtott moszkvai kormányilletékeseket, illetve korlátozásokat vezetett be egy orosz bank ellen is. Nemrégiben Moszkva kiutasított egy kanadai diplomatát, előtte pedig Kanada tette ugyanezt egy orosz diplomatával, a katonai attasé helyettesével.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA április elején függesztett fel minden kapcsolatot a Roszkoszmosszal a Krím oroszországi bekebelezése miatt. A tilalom vonatkozik a NASA-alkalmazottak oroszországi útjaira, illetve az orosz kormányilletékesek látogatásaira a NASA-nál, a kétoldalú kapcsolatokra, az elektronikus levelezésre, továbbá tele- vagy videokonferenciákra. A korlátozások azonban nem vonatkoznak sem a Nemzetközi Űrállomással összefüggő űrmissziókra, sem olyan szakmai találkozókra, amelyeket harmadik országban bonyolítanak le amerikai és orosz szakemberek.
