Aggódnak a szakmában
A hét építőipari szervezet közös felhívása szerint a kormánynak a lehető leggyorsabban meg kell állapodnia legalább kétévi átmeneti időszak érvényesítéséről a brit kilépés után, és biztosítania kell, hogy azok a munkavállalók is akadálymentesen megkaphassák a brit tartózkodási engedélyt, akik ebben az átmeneti időszakban érkeznek Nagy-Britanniába.
A felhívás hangsúlyozza, hogy a brit építőipar munkavállalóinak 12,6 százaléka Nagy-Britannián kívül született, 5,7 százalékuk pedig az Európai Unióba 2004-ben felvett közép- és kelet-európai országokból érkezett.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A szakmai és érdekképviseleti szervezetek közös nyílt levele szerint azonban ez csak az országos átlag, Londonban például 50 százalékhoz közeli a külföldi EU-munkavállalók aránya az építőipar alkalmazotti gárdáján belül.
Mivel a brit építőipar, amelynek 300 ezer vállalkozása a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát állítja elő és a teljes nagy-britanniai alkalmazotti állomány 10 százalékát foglalkoztatja, már most is a szakképzett munkaerő súlyos hiányával küszködik, a külföldi EU-munkavállalók megtartása kritikus jelentőségű az egész ágazat számára – áll a brit kormánynak címzett szerdai nyílt levélben.
Az építőipari szervezetek szerint a brit kormánynak kommunikációs kampányba kellene kezdenie, világossá téve a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-munkavállalók számára, hogy nem szembesülnek majd jelentősebb akadályokkal a letelepedett státus megszerzésében a Brexit után.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Más szektor is bajban lesz
Nemrégiben Theresa May miniszterelnök arról biztosította a törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat hozzájuk intézett nyílt levelében, hogy a brit kormány szeretné, ha maradnának, és a brit EU-tagság megszűnése után könnyűszerrel regisztráltathatják majd magukat állandó nagy-britanniai lakosként.
Az utóbbi időben azonban több más brit szakmai szervezet is az EU-munkaerő bevándorlásának tervezett korlátozásából eredő kockázatokra figyelmeztette a brit kormányt. A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) minapi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A BHA becslése szerint tíz évbe telne a megfelelő számú hazai munkaerő szakképesítése, és ez alatt brit vállalkozások mennének csődbe.
A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke, Meurig Raymond a szervezet idei éves kongresszusán kijelentette: a brit agrárszektornak jelenleg évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik.
Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, „a földeken fog elrothadni a termés”.
