Igazi „meglepit” jelentett a Központi Statisztikai Hivatal: 3,5 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei első negyedévében (Q1). Bár ez még csak becslés, mégis megkérdeztük az elemzőktől: ugyan mitől ennyire robusztus a magyar gazdaság
Szerencsés együttállás
Részletes adatok hiányában egyelőre csak találgatunk, de úgy látszott, hogy a feldolgozóipar és az építőipar segíthette a Q1 GDP számait – vélekedett Samu János, a Concorde vezető elemzője. Szerinte, három hét múlva a fogyasztási statisztika ismeretében már pontosabb választ lehet adni, de a torzított kiskereskedelmi adatokból már most is arra következtethetünk, hogy a fogyasztás is jelentősen felpörgött az első negyedévben. Ez vélhetően annak tudható, hogy az alacsonyabb infláció hizlalta a reáljövedelmeket, miközben a megtakarítási hajlandóság csökkent.
Az autóipar húzta a növekedést, amihez hozzájárulhatott az építőipar, s benne lehet a pakliban a növekedési hitelprogram is – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Sejthető továbbá, hogy a lakossági fogyasztás is emelkedett. Amiben szerepet játszhatott a devizahitelek előtörlesztése és átkonvertálása nyomán tapasztalható fellélegzés. Esetleg az olvadó kamatok miatt más megtakarítási formákba átpakolt betétekből is juthatott vásárlásokra. Szerencsés együttállásról beszélhetünk – tette hozzá.
Az agrárium osztja a következő lapot?
Kuti Ákos szerint az most a nagy kérdés: milyen időt fog ki a mezőgazdaság? Ha aszályos lesz az idő, akkor veszélybe kerülhet a növekedés, míg ha a tavalyihoz hasonló időjárás jön, akkor még akár az első negyedévinél is robusztusabb GDP adatokra számíthatunk a következő negyedévekben.
Lassan bővül az euróövezet
Az első negyedévben az első becslés szerint szezonális kiigazítással a 18 tagú euróövezetben 0,2 százalékkal, a 28 tagú Európai Unióban pedig 0,3 százalékkal nőtt az összesített GDP az előző negyedévhez, 2013 negyedik negyedévéhez képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ma közzétett adatai szerint. A negyedéves növekedés 2013 negyedik negyedévében az euróövezetben 0,2 százalék, az EU-ban 0,4 százalék volt.
A tavalyi első negyedévvel összevetve az idei első negyedévben a GDP szezonális kiigazítással az euróövezetben 0,9 százalékkal, az EU-ban 1,4 százalékkal nőtt. 2013 első negyedévében az euróövezetben 0,5 százalékos, az EU-ban 1,0 százalékos volt az éves GDP-növekedés.
Elemzők az első negyedévi euróövezeti GDP-növekedésre negyedéves összevetésben 0,4 százalékot, éves összevetésben 1,1 százalékot jeleztek előre, magasabbat a tényleges 0,2 és 0,9 százaléknál.
A havi statisztikákból lehet kibogarászni, hogy mi állhat a negyedéves GDP adat hátterében – magyarázta Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője. Szerinte nagyon szembetűnő a belföldi kereslet élénkülése. Egyrészt, bővülnek a kiskereskedelmi értékesítések, másfelől, a külkereskedelmi adatokból is hasonló következtetésekre juthatunk.
Rugóként pattant fel a régió
Arról sem szabad elfeledkezni – folytatta Keszeg Ádám -, hogy hosszú ideje nyomott és depressziós a magyar gazdaság, s talán most már megindult a kilábalás ebből a mély gödörből. Ráadásul, a gazdaságpolitika harmadik éve stimulálja a lakossági fogyasztást. A munkavállalók esetében az adócsökkentésekkel, a nyugdíjasok esetében az infláció felül becslésével.
A bankbetétekből kiáramló pénzeknek csekély hatást tulajdonított, mert a megtakarítások – betétek, állampapírok, kötvények – összességében növekedtek. A fokozatosan apadó devizahitel állomány stimuláló hatását ugyanakkor szerinte is komolyan kell venni.
Nem egyedülálló azonban a magyar gazdaság első negyedéves kiugró teljesítménye – tette hozzá. Ha körbenézünk a régióban, azt láthatjuk, hogy a lengyel GDP növekedése 3,3 százalék volt a Q1-ben, a románé 3,8 százalékos. Más szóval regionális gazdasági élénkülésről beszélhetünk.
