Már az is jó, hogy megtartották
A kutató szerint nem hozott nagy áttörést a vasárnapi csúcs, ugyanakkor az, hogy létrejött, mindenképpen nagyon fontos. Megjegyezte, hogy úgy véli azonban, hogy akár már hónapokkal korábban össze kellett volna hívni ezt a találkozót, mert az EU-nak és a régió országainak korábban kellett volna reagálniuk arra, amit az elmúlt hetekben, hónapokban Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában a határoknál láthattunk.
Angyal Ágnes a vasárnap elfogadott 17 pontos intézkedéscsomag végrehajtásával kapcsolatban azt mondta, egyes pontoknál vannak határidők megszabva, és ezek tarthatóak is, de kérdésesnek nevezte, hogy ezek az intézkedések mennyire fogják kezelni a kialakult helyzetet, azt, hogy a korábbi 4-5 ezer helyett most 8-10 ezren lépik át a határt.
Vita a határokról
A szakértő jelezte, hogy eddig is ment az országok között a „csiki-csuki játék” a határok megnyitásával és lezárásával, aminek a vége mindig az lett, hogy a nyomás miatt kénytelenek voltak a határokat megnyitni. Egy határ lezárása nem megoldás.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Arra a kérdésre, lesz-e minderre pénz, azt mondta, a migrációs válság az EU-t ért talán eddigi legnagyobb kihívás, ezt az unió vezetői és tagállamok is elismerték. Úgy vélte, ha valamire, akkor erre kell, hogy legyen pénz.
Nem történt áttörés
Nem történt stratégiai áttörés a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vasárnapi csúcstalálkozóján, továbbra is hiányzik az európai megoldás – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
A szakértő szerint a csúcstalálkozó nem hozott stratégiai áttörést, és ugyan „kiváló technikai határozatok jöttek”, „gyönyörű pontokat határoztak meg”, de továbbra is hiányzik az, amiért a vezetők összegyűltek, hogy valami európai megoldást alakítsanak ki.
Az 17 pont legfontosabb rendelkezései
A találkozón résztvevő országok egy 17 pontos akciótervet fogadtak el a migrációs válság kezelése érdekében. Ezek között szerepel, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, továbbá az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, és az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához.
Paradigmaváltások várhatóak
Nógrádi György szerint a csúcstalálkozón több olyan mondat elhangzott, amely két héttel ezelőtt „hazaárulás lett volna”. A szakértő példaként hozta fel Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szavait, aki pár héttel ezelőtt elítélte a kerítés, fal építését, most pedig azt mondta, a kerítések biztosíthatják a határok védelmét, valamint Miro Cerar szlovén miniszterelnök szavait, aki kijelentette, országa nem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét Horvátországgal közös határán, amennyiben a horvát hatóságok továbbra is ellenőrzés nélkül szállítják oda a migránsokat. Annyira felpörögtek Európában az események, hogy rendkívül nehéz megmondani, mi lesz két hét múlva – jegyezte meg Nógrádi György.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország vasárnap bejelentette, megállapodnak az afgán kormánnyal, és minden afgánt hazaküldenek, azt mondta: „ez egy rendkívül nehézkes dolog lesz”. Mint mondta, a németek becslése szerint 190-200 ezer embert akarnak most visszaküldeni, a szállítási költség pedig „horribilis pénzbe” kerül majd.
A magyar miniszterelnök is megszólalt
Magyarország kész segíteni a migránsútvonalon fekvő államokat – tette világossá Orbán Viktor miniszterelnök a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján. A kormányfő álláspontjáról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta.
Bár Magyarország már nem a bevándorlók útvonalán fekvő ország többé – ennek megfelelően megfigyelőként vett részt a vasárnapi brüsszeli értekezleten -, mégis fontosnak tartja, hogy segítse azokat az államokat, amelyek a migránsútvonalon találhatók. Így felszerelésekkel, technikai eszközökkel kész segíteni ezeket az országokat.
Kijelölik az összekötőt
Tudatta azt is, hogy Magyarország a vasárnapi vezetői csúcstalálkozó döntéseinek megfelelően összekötőt jelöl ki a bevándorlás ügyében történő koordinált cselekvés érdekében.
Marad a határzár
A brüsszeli találkozón Orbán Viktor világossá tette, hogy Magyarország továbbra is fenntartja a zöldhatár lezárását, és maradéktalanul teljesíti a schengeni egyezményben foglaltakat. Az ország területére csak azok léphetnek be, akik az uniós jogszabályok szerint erre jogosultak – idézte a kormányfő szavait a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A vasárnapi csúcstalálkozón részt vevő országok a migrációs válság kezelése érdekében egy 17 pontos akciótervet fogadtak el.
