Tavaly az élelmiszer-értékesítés 2,6 százalékkal nőtt a GKI adatai szerint. Az Euler Hermes iparági elemzése arra kereste a választ, folytatódhat-e a konjunktúra 2018-ban is.
A hitelbiztosító elemzéséből kiderült, hogy az előző évekhez képest nincs érdemi változás az erőviszonyok terén, továbbra is a nemzetközi kiskereskedelmi láncok uralják a magyar piacot.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
A Tesco – a rendelkezésre álló legutolsó, teljes üzleti évre vonatkozó, 2016-os adatok alapján – magabiztosan őrzi piacvezető helyét 2 milliárd eurót meghaladó éves árbevétellel, őt követi a magyar Coop 1,87 milliárd eurós forgalommal, míg a bronzérmes CBA 1,6 milliárd eurót ért el.
Továbbra is a multik dominálnak
A magyar élelmiszerkereskedelmi piacot 60 százalékban a nemzetközi láncok uralják árbevétel alapján számolva. A Tesco piacvezető pozícióját még senki nem veszélyezteti, árbevétele stabil, ahogy az országosan legtöbb üzlettel rendelkező, értékesítés alapján negyedik helyezett Spar-é is.
A német kereskedelmi láncok – Lidl, Aldi, Penny Market – ellenben számottevően tudták növelni árbevételüket, bár az utóbbi két vállalat még nem tudta megközelíteni a kizárólag hipermarketeket üzemeltető francia Auchan-t.
Az Euler Hermes összehasonlította a Magyarországon jelen lévő multivállalatok nemzetközi pénzügyi adatait is, amelyből kiderül, hogy a globális erősorrend eltér a hazaitól.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nemzetközi viszonylatban a dinamikus növekedést produkáló, a Lidl-t is tulajdonló Schwartz Group érte el a legmagasabb árbevételt a vizsgált kereskedelmi láncok közül, őt követi a szintén német Aldi, míg a magyar piacon aranyérmes Tesco nemzetközi szinten a német láncok mögött végzett.
Eredményesség tekintetében elmondható, hogy hazánkban a Tesco, a Spar és a Lidl is növekvő EBITDA eredményeket produkált 2016-ban, összhangban az anyacégek javuló teljesítményével. Ugyanakkor, amíg Magyarországon a Rewe csoport Penny Market lánca csökkenő EBITDA-t mutatott, addig nemzetközi szinten magánál a csoportnál növekedést figyelhetünk meg.
A magyar láncok vegyes képet mutatnak
Az Euler Hermes elemzése szerint Magyarországon stabilan tartja ezüstérmes pozícióját a 2016-ban 1,871 milliárd eurós bevételt produkáló belföldi áruházlánc, a Coop. Bronzérmes a CBA 1,6 milliárd eurós bevételével, a Reál pedig az ötödik helyen áll 1,2 milliárd euróval az árbevételi rangsorban.
Bár a boltszámok tekintetében a hazai kereskedelmi láncok jelentősen meghaladják a nemzetközi cégekét, a magyar kereskedelmi cégek bevétele csupán 70 százalékát teszi ki a multinacionális társaságok árbevételének.
Mi lesz az eredményességgel?
A belföldi társaságok stratégiájában egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőhiány kezelése, illetve a meglévő munkaerő megtartása. Az emiatt növekvő költségek még nagyobb nyomást fognak gyakorolni a kiskereskedőkre, akik arra kényszerülnek, hogy a kereslet növekedése mellett a költségcsökkentésre és a működési hatékonyságra összpontosítsanak.
A magas bérnyomás miatt még nehezebb lesz nyereségesnek lenni. Az Euler Hermes elemzői szerint valamennyi magyarországi láncnál racionalizálás, átszervezés várható, amely egyrészt a boltszámok csökkentését, üzletek eladását vagy a nyitva tartás korlátozását eredményezheti.
Másrészt azok a láncok, amelyek a növekedést új üzletek nyitásával tervezik fenntartani, ott a finanszírozás módja (tagi kölcsön, banki hitel) lehet hatással a kockázatokra. További kockázati tényező, hogy milyen beszerzési struktúrával, logisztikai hálózattal rendelkeznek a boltok, illetve mennyire képesek koncentrálni a beszerzéseiket a beszállítók tekintetében.
„Az Euler Hermes kockázati besorolása alapján az élelmiszer-kereskedelem jelenleg alacsony kockázattal bír, azonban szinte napról-napra változik azon tényezők száma, melyek a szektor kiszolgáltatottságát befolyásolják” – mondta az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatója, az iparági előrejelzés vezető elemzője.
„A hitelbiztosítók szerepvállalása és felelőssége a kiskereskedelmen belül azért is fontos, mert a tipikus retail cégekben a szállítói finanszírozás aránya jelentős, ami mögött legtöbb esetben a hitelbiztosítók állnak, mint fedezet” – tette hozzá Bujdosó Tünde.
