Még mindig a görögöknél van a labda
Gerry Rice, az IMF szóvivője Brüsszelben a sajtóval közölte, hogy a küldöttség visszautazott Washingtonba, mert igen távolinak tűnik a megállapodás.
„Jelentős nézeteltérések vannak köztünk a legtöbb kulcsfontosságú területet illetően, és nem közeledtek egymáshoz az álláspontok az utóbbi időben” – fogalmazott Rice.
Ugyanakkor hozzátette, hogy az IMF „nem áll fel az asztaltól”, továbbra is elkötelezett a görög adósságválság rendezése mellett. Hozzátette, hogy a „labda most a görög térfélen pattog”.
Konstruktív volt a két órás találkozó
„Azon dolgozunk, hogy áthidaljuk a megmaradt véleménykülönbségeket, különösen költségvetési és pénzügyi kérdésekben” – mondta Alekszisz Ciprasz görög kormányfő. Olyan megállapodást szeretnénk, amely a szociális kohézió megőrzésével biztosítja a gazdasági növekedést Görögországban és az államadósság fenntartható szintjét – tette hozzá.
Az Európai Bizottság közölte: „baráti és konstruktív” volt a kétórás találkozó. A tájékoztatás szerint Juncker elnök ismertetett a görög kormányfővel „egy lehetséges eljárást, amely lehetővé teszi, hogy Athén még időben kölcsönösen elfogadható megoldást találjon a három (hitelező) intézménnyel”, az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az EU-bizottsági forrás hozzátette, Juncker és Ciprasz „megállapodtak, hogy szoros kapcsolatban maradnak a következő napokban”.
Egy európai uniós diplomata előzőleg úgy fogalmazott, Juncker és Ciprasz csütörtöki brüsszeli találkozója „az utolsó kísérlet” a megállapodásra.
Görögország érvelhet a terhek elviselhetetlensége mellett
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak érvelése szerint szinte bizonyosan nem helytálló az a visszatérő jogi álláspont, hogy Görögország semmilyen körülmények közepette nem maradhat az EU tagja, ha megszűnik euróövezeti tagsága. Az euróövezeten belüli árfolyamrögzítés „visszavonhatatlanságára” utaló szerződési kitételeknek ugyanis nincs olyan jogi erejük, mint azt sokan feltételezik.
A Bécsi Konvenció által rögzített nemzetközi jogi alapelvek közé tartozik, hogy a kormányok visszaléphetnek szerződéses kötelezettségektől, ha azok betartását a körülmények alapvető megváltozása lehetetlenné teszi, és Görögország érvelhet azzal, hogy az euróövezeti tagságból a görög gazdaságra háruló terhek elviselhetetlenné váltak – áll a Capital Economics tanulmányában.
Bizalmi következményei lennének
Már eddig is voltak példák arra, hogy egyes országoknak kivételes helyzetekben olyan lépéseket engedélyeztek, amelyek összeegyeztethetetlenek voltak szerződéses kötelezettségeikkel. A ciprusi kormány által bevezetett tőkekorlátozás csak az egyik ilyen példa – hangsúlyozzák a ház szakelemzői. A Capital Economics szakértői szerint mindezeket figyelembe véve – és tekintettel arra is, hogy Görögország stratégiai fontosságú NATO-tagállam – a politikai realitások alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ha Görögország távozik az euróövezetből, akkor az Európai Unióból is ki kellene lépnie.
Más nagy londoni házak szerint mindazonáltal komoly bizalmi következményei lennének annak is, ha Görögországnak az EU-tagság megszűnése nélkül kellene távoznia a valutaunióból. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő a lehetséges görög fejleményekről összeállított legutóbbi részletes helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy az euróövezetet a tagság visszafordíthatatlanságának vélelmére alapozva alkották meg, és az e visszafordíthatatlanságba vetett hit az egész rendszer legfőbb erőssége.
Megnövekedne a tőkekivonás máshol is
Éppen ezért Görögország távozása esetén a legnagyobb veszélyt a bizalmi sokk okozná. Ha egy ország kilépne az euróövezetből, az megmutatná, hogy a súlyos mértékű, kíméletlenül betartatott, fájdalmas, vagy éppen a „páciens” számára elfogadhatatlan belső kiigazítási folyamatnak van alternatívája – állt a Moody’s londoni elemzésében.
A ház szerint az a tudat, hogy létezik ez az alternatíva, meggyengítheti a bármi áron végrehajtandó kiigazítás melletti politikai elkötelezettséget. Ezt a befektetők is tudnák, és a bajban lévő többi euróövezeti gazdaságban ez megnövelné a tőkekivonás és a hazai befektetési eszközök, köztük az állampapírok piacán jelentkező eladási nyomás kockázatát. A szélesedő befektetői kockázatkerülés növelné annak a rizikóját is, hogy a nagy adósságteherrel küszködő euróövezeti szuverén adósok elveszítik tőkepiaci hozzáférésüket – hangsúlyozták a Moody’s londoni elemzői.
