A Tesla 2010-ben 20 dollár környékén, 2013 januárjában is még 40 dollár alatt állomásozott. Most a 170-180 dolláros szintet ostromolja a részvény, s egy ideje nem az a kérdés jó papír-e Tesla Motors, hanem az, mikor fullad ki, s ér véget ez a ritkán látható ,,menetelés”. Az utóbbi heti tőzsdei árgrafikon szinte ijesztő, mert a kérdés valójában az, mi lesz, ha megroppan a trendvonal. Egy-egy részvény ilyen látványos rohanás után szokott megzuhanni.
Lecsökkent a shortállomány
Kockázat nélkül persze nincsen üzlet. Ám azért érdemes figyelni! Sokat megélt, tapasztaltabb börzeriánusok óvatosságra intenek. Technikai szempontból ugyanis vannak aggasztó jelek. Az egyik ilyen, hogy a száguldás idején alaposan lecsökkent a short állomány, sokan zárni kényszerültek pozícióikat. Korábban 2011-ben fordult elő, hogy ilyen alacsonyra süllyedt a short pozíció. A Tesla-t követő tőzsdei elemzők szerint, ha megtörik a mostani trendvonal, akkor 145 dollárnál a Fibonacci lehet az első támasz, de nagyobb ,,bukta esetében” akár 115 dollárig szánkázhat lefelé a papír. (Közkedvelt eszköz a technikai elemzés eszköztárában a Fibonacci számok alkalmazása, amelyek azon túl, hogy könnyen és egyszerűen használhatóak, egyértelmű támasz és ellenállási szinteket jelölnek ki.)
Nem néz ki az indikátorok oldaláról sem jól a részvény. A jövő szempontjából fontos MACD eladási szignált mutat, az RSI ereszkedő irányban halad. A részvénypiacon azonban – mint tudjuk – soha semmi sem biztos. Ha nem jön be az indikátorok jelzése, akkor akár 200 dollár fölé is ugorhat a papír.
Nyári sokk után a piac
Nyáron átélt már egy ,,Tesla-sokkot” a piac. Több mint tíz százalékot zuhant júliusban a Tesla árfolyama, amikor Patrick Archambault, a Goldman Sachs elemzője bejelentette: új célára szerint a részvény fair-értéke 84 dollár körül van. A minősítés magyarázata úgy szólt: a Tesla részvényei 113 dollárra is rúghatnak. Ehhez azonban a Tesla-nak a luxusautók középkategóriájában 3,5 százalékos piaci részesedést kellene elérnie, s hozzá 15,2 százalékos nyereséget teljesíteni. Ehhez 200 ezer autót kellene eladnia. Rosszabb esetben a részvény fair értéke 58 dollárra pottyanhat.
A Tesla sztori hátterében persze kőkemény eredmények állnak. A többi között az, hogy a vállalat második negyedéves vesztesége 30,5 millió dollárra, részvényenként 26 centre mérséklődött az egy évvel korábbi 105,6 millió dollárról, illetve a részvényenkénti 1 dollárról. A kiigazított részvényenkénti eredmény az előző évi 89 centes veszteség után meglepetésre 22 cent nyereség lett. Az árbevétel 26,7 millió dollárról 405,1 millió dollárra emelkedett. Az idén eddig mintegy húszezer autót értékesítettek.
A Tesla Motors a jelenben építi a jövőt. Közismert, hogy a világ fosszilis energiaforrásai előbb-utóbb kimerülnek. A hagyományos energiaforrásokra épülő iparágak, mint amilyen ma az autógyártás is, persze a végletekig kimerítik majd a készleteket, de az ,,emberiség józan esze” és túlélési ösztöne miatt előbb-utóbb utat törhetnek az új technológiák. És ebben a folyamatban is éleződik a verseny. A minap látott napvilágot a hír, hogy a Tesla elektromos autó konkurensén dolgozik a General Motors. Az új jármű több mint 300 kilométeres hatótávjával és 30 ezer dolláros árával felveheti a versenyt a piacot uraló Tesla Motors 70 ezer dollárba kerülő sikeres „S” modelljével.
Alternatív autózás gyerekcipőben
Az alternatív autózás elkezdődött. A gyártás még gyerekcipőben jár. Nemrég jelentek meg sokat mondó statisztikák. Ezek szerint a tisztán elektromos és a hálózatról is tölthető (plug-in) hibrid elektromos autó modellek száma 2010 óta több mint négyszeresére, 15-re emelkedett az Amerikai Egyesült Államokban. Eladásaik azonban nem érik el a teljes piaci forgalom fél százalékát a különböző, adókedvezmény vagy lízing árengedmény formájában nyújtott támogatások ellenére sem.
Felsorakozott a konkurencia
A konkurensek már felsorakoztak, s az ,,alternatív autógyártás” más megoldásait is kínálják. ,,Az Európai Unió rendelete alapján a gazdaságot, a kifogyóban lévő olajkészletek miatt, 2050-ig teljesen át kell állítani a szén alapú gazdaságról a hidrogén alapú gazdaságra”, hangsúlyozza ez ügyben dr. Sebestyén István, a zürichi Műszaki Egyetem professzora. ,,2015-ben kezdenek kifutni a gyártószalagokról az első, sorozatban készített hidrogén meghajtású BMW-k és Mercedes-ek. 2030-ig már 1,8-2 millió hidrogén meghajtású autónak kell robognia a német utakon. 2030-ig legkésőbb ezer hidrogéntöltő állomás kell legyen Németország-szerte. Az autóipar, amennyiben ezen új technológia segítségével kilábal a krízisből, úgy az európai gazdaság is kilábal a válságból, és elkezdődhet egy hosszú távú gazdasági virágzás.”
Az üzemanyag feltöltése szintén probléma. Magyarországon már sok helyen működnek villanyautó töltőállomások, a városi közlekedésben is megjelentek a villanyautók. Az oxigén feltöltő állomások ügye zűrösebb a szállítástól kezdve, a tárolásig, a biztonságig. Igazolja ezt Európa egyik legnagyobb városának a példája. Jelenleg két helyen lehet hidrogént tankolni, de 2015-ig további három töltőállomást telepítenek Londonban. Mindazonáltal bízzunk abban, hogy az Ókontinens abba az irányba halad, amit például a német politika elhatározott.
