Kevesebb zöldség és gyümölcs

Mivel az extrém időjárási körülmények, mint az árvizek vagy a forróság pusztításokat okoz a termőterületeken, az élelmiszertermelés egyharmaddal csökkenhet 2050-re. Ez azt jelenti, hogy fejenként mindenkinek 99 kalóriával kevesebb élelem jut, olvasható a Business Insider oxfordi kutatókat idéző cikkében.

A klímaváltozás miatt továbbá 4 százalékkal csökkenhet a gyümölcs és zöldség fogyasztás és 0,7 százalékkal a vörös húsok fogyasztása. Előbbi kétszer annyi halált okozhat 2050-re, mint az alultápláltság.

„Már a legkisebb csökkenés a fejenként elérhető élelmiszer arányában komolyan befolyásolja az étrendek összetételét és az energiabevitel mértékét, ezek a változások pedig nagy hatással lesznek az egészségünkre” – állítja Marco Springmann a kutatás vezetője.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Ázsia a legérintettebb

Az étrend módosulása körülbelül 529 ezerrel növeli az elhalálozók számát 2050-ben, szemben egy ideális, klímaváltozás nélküli világgal, amelyben az élelmiszer ellátás növekedése 1,9 millió ember életét menthetné meg.

A folyamat az alacsony és közepes bevételű, nyugat-óceáni és délkelet-ázsiai országokat érinti legrosszabban, és a globális felmelegedés miatti halálozások majdnem egyharmada Kínában és Indiában fog történni. 

„Elég élelmiszer lenne 2050-ben, hogy világszinten mindenki egészségesebben étkezzen, de ha számolunk a klímaváltozással, akkor az egyébként pozitív irányba ható fejlődés egy része eltűnik” – nyilatkozta a tanulmány egy másik szerzője.

Valamit tenni kell

Európában Görögország és Olaszország lehet a legérintettebb 124, illetve 89 halálozás/millió fővel. A károsanyag-kibocsátás csökkentése nagyban növelné a világ lakosságának egészségét és visszavetné a felmelegedés okozta halálozásokat legalább 29 százalékkal.

„Vissza kell fognunk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ha megtesszük, azzal visszafogjuk a klímaváltozás egészségügyi hatásait is” – mondta Marco Springmann.