Miniszteri meghallgatásán Szijjártó Péter hangsúlyozta: az az ország lehet versenyképes, amelyik külpolitikai eszköztárát is alkalmazza a külgazdasági érdekek érvényesítésére.
Brillírozik a gazdaságunk
A miniszter felidézte, hogy a magyar modellel fegyelmezett költségvetés és folyamatos államadósság-csökkentés mellett bővül a gazdaság. Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy a magyar gazdaságban 23 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatás, és 11 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség, mint most.
Kiemelte, hogy a nemzetközi beruházásokért folytatott versenyben az eredményes szerepléshez szükség van a hazai kutatás-fejlesztés, a szakemberképzés és a beszállítói kör bővítésére, éppen ezért Magyarország a kutatás-fejlesztésre fordítható összegeket megduplázta, 2014-2020 között 700 milliárd forint áll rendelkezésre, az ország az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja, a digitális Magyarország program keretében 2018-ra az egész országot lefedő nagysávszélességű internetelérést biztosítanak.
A szakképzéshez köthető kedvezmények növekednek, a beszállítói kör fejlesztésén az illetékes intézmények folyamatosan dolgoznak – tette hozzá.
A három cél
Szijjártó Péter felidézte, hogy a miniszteri meghallgatásakor három célt jelölt meg: a térségben Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-hez, a legnagyobb legyen az export GDP-hez viszonyított aránya, és itt legyen a legtöbb az 1 főre jutó közvetlen külföldi működő tőke (FDI).
Az egy főre jutó FDI tekintetében a 8000 euróval Magyarország a második helyen áll, az export aránya a 2010. évi 88 százalékról 2014-ben 91-re emelkedett, az idei első félév végén 97 százalékra, a külkereskedelmi mérleg többlete az első kilenc hónapban 1,12 milliárd euróval nőtt 6,9 milliárd euróra, ami már majdnem eléri a tavalyi egész évi értéket.
Pozitív beruházások, több tízezer munkahely
A miniszter beszámolt arról, hogy 2014 szeptembere óta 16 új külképviselet megnyitásáról született döntés, végrehajtásuk folyamatban van, 136 állomáshelyen teljesítenek szolgálatot külgazdasági attasék.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A befektetési ügynökség közreműködésével az idén 62 pozitív beruházói döntés született Magyarország esetében, ami 1,1 milliárd euró beruházást és 12 ezer 455 munkahelyet hoz létre. Emellett 164 döntés előtti projektet kezel a befektetési ügynökség, ezek 26 ezer új munkahelyet és 4,2 milliárd euró beruházást jelentenek.
Feltornázza a GDP-t az Eximbank
A miniszter kifejtette: az Eximbank az idén 385 milliárd forint összértékű hiteljellegű terméket folyósít, ebből 371 milliárd forint hitelkihelyezés, 14 milliárd forint a hitelfedezeti garanciavállalás, a hitelek ötöde a közúti járműgyártáshoz, 18 százaléka az élelmiszeriparhoz, 7 százalék az IT-szektorhoz köthető.
A bank 385 milliárd forintja 453 milliárd forint export- és termelési többletet eredményez, 283 milliárd forinttal járul hozzá a nominális GDP-hez, 102 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit, 23 ezer munkahely megmaradásához, létrehozásához járul hozzá.
Segítik a kkv-k együttműködését
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. kezelésében 2015-ben 54 külföldi kiállításon vett részt 398 magyar kkv, 2016-ban 76 kiállításon, promóciós eseményen lehetnek ott, s megkezdte működését 13 iroda a határon túli és az anyaországi kis- és középvállalkozások együttműködésének segítésére.
A miniszter kitért arra, hogy a kormány eddig 64 stratégiai megállapodást kötött, a partnerek 196 ezer 300 embernek adnak munkát, a szerződéskötés óta 14 ezer 400 új munkahelyet teremtettek, további 8 ezret tűztek ki célul, és 1590 milliárd forintnyi új beruházást hoztak Magyarországra, december 8-án még egy német céggel jön létre stratégiai együttműködés.
Bizottsági meghallgatásán a miniszter jelezte, hogy magyar külügyminiszterként nem engedi meg, hogy reakció nélkül maradjanak az országot érő alaptalan vádak.
