A jelentést hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón mutatta be a jegybank.
Ennyit nőhet a magyar gazdaság
Az elemzés szerint az elmúlt évek stabilizációs intézkedései nagymértékben javították Magyarország egyensúlyi mutatóit és csökkentették a gazdaság sérülékenységét. A hosszabb távú növekedési képességet meghatározó mennyiségi tényezőkben javulás mutatkozott, ugyanakkor a minőségi jellemzőkben változatlanul jelentős tartalékok azonosíthatók.
Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója kérdésre elmondta, hogy a magyar gazdaság potenciálisan évi 2,5 százalékkal bővülhet középtávon. A jegybank Növekedési jelentése a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet.
Lassan épül le az adósság
Magyarország hosszabb távú növekedési kilátásait érdemben befolyásolja a világgazdaság bővülésének helyreállása a válságot követően. A globális növekedés alakulását számos tényező gyengítheti, illetve korlátozhatja, így a romló demográfiai mutatók, az alacsonyabb termelékenység, emellett a gazdasági szereplők rövid távú szemlélete hat leginkább a növekedési ütem lassulásának irányába.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jegybank ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a fejlett országokban felhalmozott adósságok kiigazítása rendkívül lassan halad, az utóbbi években már a feltörekvő piacokon felépült adósságok is komoly növekedési kockázatokat jelentenek.
A várhatóan tartósan kisebb globális növekedés miatt a hazai export dinamikus bővülésének fenntartásában kiemelt szerepet kap a versenyképesség javítása – jelezte az ügyvezető igazgató.
A válságot követően Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is jelentősen emelkedett az aktivitási ráta, azonban annak szintje változatlanul alacsonynak tekinthető.
A következő évtizedekben a demográfiai változások hosszú távon egyre erősebb kihívást jelenthetnek Magyarország munkaerőpiaca számára. A demográfiai negatív hatásokat a humán tőke minőségi javításával, az oktatás bővítésével lehetne mérsékelni, és azzal, hogy az alacsony aktivitási rátájú csoportokat újból bevonzanák a munkaerőpiacra.
Problémás a termelékenység
Virág Barnabás a későbbi növekedésre ható tényezők között említette, hogy a magyar vállalatok termelékenységének bővülése az elmúlt évtizedben elmaradt a régiós átlagtól. A belföldre termelő ágazatok esetében a válság előtt felhalmozódott adósságok miatt lassabban állt helyre a hazai kereslet, ez is akadályozta a termelékenység javulását.
Magyarországon a nagy-, valamint a kis- és középvállalatok (kkv-k) termelékenysége közötti eltérés nemzetközi összevetésben jelentősnek mondható. A termelékenységben egyfajta dualitás jellemzi az országot, ha homogénebb lenne a hazai vállalatok termelékenysége, és az megközelítené a régiós átlagot, ez önmagában mintegy 4-5 százalékponttal magasabb hazai kibocsátást eredményezhetne.
A hazai kkv-k relatíve alacsonyabb termelékenységéhez az elmúlt évtizedekben az olcsó finanszírozás nehezebb elérhetősége, valamint a szakmai és menedzsmentképességek hiányosságai is hozzájárultak – fűzte hozzá az ügyvezető igazgató.
Így alakítja a környezet a gazdaságot
Arról is szólt, hogy a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő alternatív mutatók alapján Magyarország világméretű összevetésben magasabb fejlettségi fokot mutat, mint ahogyan azt az országnak a GDP-re vagy a gazdasági versenyképességre koncentráló rangsorokban elfoglalt pozíciója jelzi. A környezeti minőség és tudásgazdaság tekintetében Magyarország egyaránt az országok felső 20 százalékába tartozik – utalt rá az ügyvezető igazgató.
Virág Barnabás arról is szólt, hogy a magyar társadalom elöregedése hosszú távon egyre jelentősebb munkakínálati korlát lehet, amit ellentételezhet a humán tőke minőségi jellemzőinek javítása, és az, ha az országban az aktivitási ráta tovább növekedne.
Kérdésekre válaszolva a jegybank szakértői elmondták: ahhoz, hogy a munkaerő képzettsége, minősége javuljon, növelni kellene az oktatásra fordított összegeket. Egy 2011-es rangsor szerint akkor Magyarország oktatásra a GDP 4,4 százalékát költötte, míg az OECD-országok akkori átlaga 5,3 százalék volt, idén Magyarországon várhatóan már eléri az 5 százalékot az oktatásra fordított pénzösszeg.
