Sok kérdés merül fel
„Bár az általunk mért munkaerő felvételi szándék továbbra is magas, ennek gyökerét leginkább a Magyarországot sújtó szakképzett munkaerő hiányában kereshetjük, melynek egyik legfőbb oka a régiós szinten is alacsony bérek, továbbá a jelenleg elérhető aktív munkakeresők nem megfelelő képzettségi szintje lehet.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
„Az állam által előírt minimálbér és garantált bérminimum emelését egyelőre vegyesen fogadja a piac, mivel sok cég nehezen gazdálkodja ki az így felmerült többletköltséget.
„A jelenleg kialakult helyzet több kérdést is felvet: ’Milyen mértékben korlátozza a magyarországi növekedést a munkaerő hiánya, illetve a béremelések milyen mértékben korlátozzák a hazai cégek versenyképességét?’ Továbbá az is felmerül, hogy a közel 221 ezer fős közmunkaprogramban résztvevő emberek átképzésére miért nem fordít nagyobb hangsúlyt az állam a fennálló munkaerőhiány enyhítése céljából.” – kommentálta a felmérést Vég Ottó, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője.
Ágazati összehasonlítás
A munkaadók mind a kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban. A gyártás szektor munkáltatói jelentették a legerősebb felvételi szándékot 24 százalékos Munkaerő-piaci Mutató értékkel, ezen felül jelentős foglakoztatási szándék várható további két szektorban 23 százalékos mutató értékben az építőipar és a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területeken.
A pénzügy, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatások szektor szintén kiemelkedő mutatót jelentett 19 százalékkal, míg az elektromos áram, gáz- és vízellátás és Vendéglátás szektorok mindegyikében 15 százalékos Munkaerő-piaci Mutatót jelentettek.
Más területeken a legóvatosabb munkaerő felvételi előrejelzéseket a köz-, szociális és lakossági szolgáltatások és a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás szektorokból jelentették 6 százalék és 7 százalékos mutatóval.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kilencből öt
A felvételi szándék kilencből öt iparágban gyengült 2017 első negyedévéhez képest. A legjelentősebb csökkenést kis- és nagykereskedelem szektor jelentette, ahol 12 százalékpontos esést figyelhetünk meg, míg a vendéglátás szektorban 5 százalékpontos a csökkenés.
Ezen felül a felvételi szándék öt szektorban erősödött. Az elektromos áram, gáz- és vízellátás szektor jelentette a legjelentősebb emelkedést 10 százalékponttal, míg a mutató 5 és 4 százalékponttal erősödött a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció, továbbá a Pénzügy, biztosítás ingatlan és üzleti szolgáltatások szektorokban.
Tavalyhoz képest
Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest mind a kilenc iparágban fellendülés figyelhető meg a felvételi szándékot illetően. Jelentős növekedést jelentett 15 és 13 százalékponttal a pénzügy, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatások és az Építőipar szektorok.
Az elektromos áram, gáz- és vízellátás szektor munkáltatói 9 százalékpontos növekedést jelentettek, míg felvételi szándék 8 százalékponttal nőtt a gyártás és 6 százalékponttal a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció szektorokban. Mindezek mellett a felvételi szándék stabil maradt a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás és Vendéglátás szektorokban egyaránt.
Regionális összehasonlítás
Növekedés várható a felvételi szándékot illetően mind a nyolc régióban a következő három hónapra. Közép-Magyarország munkáltatói jelentették a legerősebb Munkaerő-piaci Mutatót 25 százalékos értékkel. Egy egészséges felvételi szándékra számíthatunk a Nyugat-Dunántúlon, ahol a mutató 21 százalékon áll, míg Budapesten a munkáltatók 19 százalékos értéket jelentettek.
Szilárd munkaerő felvételi szándék várható a Közép-Dunántúlon 17 százalékos Munkaerő-piaci Mutatóval, továbbá a Dél-Dunántúlon és DélAlföldön 16 százalékon áll a mutató. A régió óvatosabb értékeket mutat Észak-Alföldön és ÉszakMagyarországon, ahol a mutató értéke 9 és 13 százalékon áll.
Fele-fele
2017 első negyedévéhez képest nyolcból 4 régióban erősödik a felvételi szándék a következő három hónap során, a legnagyobb mértékben 18 százalékponttal Közép-Magyarországon és 3 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon.
Azonban a munkáltatók három régióban gyengébb felvételi kedvet jelentettek. Az Észak-Alföldön számottevő csökkenést jelentettek a munkáltatók 13 százalékpont értékben, míg Észak-Magyarországon 4 százalékponttal lett gyengébb a mutató.
Az előző év azonos időszakához képest a mutató növekedéséről számolhatunk be nyolcból öt régióban. Közép-Magyarországról jelentették a legjelentősebb emelkedést 13 százalékpont értékben, mindemellett 12 százalékponttal nőtt a mutató a Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon egyaránt. Közép-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a mutató nem változott az előző év azonos időszakához képest.
Cégméret szerinti összehasonlítás
A kutatásban résztvevő munkaadókat 4 kategóriába soroltuk: a mikor vállalkozásoknak kevesebb, mint 10 alkalmazottjuk van. A kisvállalkozásoknál 10-49 munkavállaló dolgozik. Közepes méretű az a cég, ahol 50 és 249 között van az alkalmazotti létszám, 250 dolgozó fölött számít egy vállalkozás nagynak.
2017 második negyedévében mind a négy kategóriában bővülésre számítanak a munkaadók. A legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál, ahol 30 százalék a mutató értéke, míg 24 százalék a közepes, és 14 százalék a kis cégeknél. A mikro vállalkozásoknál a mutató értéke 8 százalék. Az előző negyedévhez képest négyből kettő cégméretben növekedést jelentettek. A nagy- és középvállalatok a foglalkoztatási szándék növekedett 7 százalék és 5 százalékkal. Míg a felvételi szándék csökkent a mikro- és kisvállalkozások körében 6 százalék és 3 százalékkal.
Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest négyből három cégméretben nőttek a mutató értékei, a nagy- és középvállalatoknál 14 százalék, a kisvállalkozásoknál 4 százalékkal. A mikro vállalkozások esetén nincs változás.
