Az államtitkár a KAP jövőjével kapcsolatos kérdésekről az európai gazdálkodók legjelentősebb lobbiszervezete, a Copa-Cogeca háromnapos kongresszusán tartott sajtóértekezleten beszélt.

Emlékeztetett: a KAP-reform legfontosabb alapelveit – vagyis az európai életképes élelmiszertermelés és a fenntartható gazdálkodás biztosítását, valamint a vidéki életminőség javítását – a magyar elnökség idején, 2011 első felében fogadták el.

A kongresszuson részt vevő Dacian Ciolos, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa azt emelte ki: az Európai Bizottság mindent megtett azért, hogy a tagállamok elé e témában kiegyensúlyozott javaslat kerüljön. Reményét fejezte ki, hogy a KAP további működtetését szolgáló források – összesen mintegy 435 milliárd euró – rendelkezésre állnak majd, hozzátette azonban, hogy erről az Európai Tanács hozza meg a döntést.

Gerd Sonnleitner, az európai magángazdálkodókat tömörítő Copa és Christian Pees, a kontinens mezőgazdasággal foglalkozó szövetkezeti társas vállalkozásait összefogó Cogeca elnöke egyetértett abban, hogy az unió polgárainak – és nem csak a mezőgazdaságból élőknek – alapvető érdeke a közös agrárpolitika folytatása, anyagi alapjainak biztosítása.

Ezzel egyetértett az unió mezőgazdasági biztosa és Paolo de Castro, az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke is, hozzátéve: nemcsak a források biztosítása a fontos, hanem azok lehető legigazságosabb elosztása is.

A Copa elnöke azt hangsúlyozta: a KAP sikeres további működéséhez erős költségvetés kell, a KAP-hoz kapcsolódó környezeti intézkedéseket pedig megfontoltan kell alkalmazni, hogy ne csökkenjen a termőterület. A Cogeca elnöke azt emelte ki, hogy a jövőben tompítani kell a nagy piaci ármozgásokat, és javítani kell az európai agrárvállalkozások versenyképességét, az élelmiszerlánc egyes elemeinek működését, valamint ki kell terjeszteni az intervenciós felvásárlások körét is.

Az EP szakbizottsági elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a KAP-nak 2014 után egyszerűbbnek, átláthatóbbnak és rugalmasabbnak kell lennie, hogy még jobban szolgálja a kontinens gazdálkodóinak versenyképességét.

Győrffy Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő, a magyar agrárkamara elnöke arról beszélt, hogy a kamara a jövőben az eddigieknél jobban szeretné hallatni hangját Európában, hathatósan képviselve a magyar gazdálkodók érdekeit.