Vagy vámunió, vagy önállóság
A BBC közszolgálati médiatársasághoz és a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilaphoz eljuttatott 30 oldalas levél szerzői szerint, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után is fenntartana valamely vámuniós jellegű partneri viszonyt az EU-val, azzal lehetetlenné válna a kereskedelemszabályozási autonómia és a független brit kereskedelempolitika megteremtése.
A memorandum szerzői – a European Research Group (Európai Kutatási Csoport) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erősen EU-szkeptikus szerveződés tagjai – szerint ebben az esetben előállna annak „súlyos kockázata is”, hogy Nagy-Britannia a 2022-ben esedékes következő parlamenti választások időpontjáig sem lépne ki ténylegesen az EU-ból, és ez hat évvel a távozásról döntő, 2016 nyarán megrendezett népszavazás után „tűrhetetlen lenne” a brit választók szempontjából.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Összeomlik a kormány a nyomás alatt?
A The Daily Telegraph által idézett frakcióforrások egyenes utalást tettek arra, hogy ha Theresa May nem hallgat rájuk, az a kormány „összeomlásához” vezethet, mivel a felhívás kezdeményezői nem riadnának vissza attól sem, hogy megvonják támogatásukat a kormány által a parlament elé terjesztett törvényjavaslatoktól.
Az ügy hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
E tervet azonban egyre hevesebb belpolitikai vita övezi. A kilépési törvénytervezetet jelenleg tárgyaló felső kamara, a Lordok Háza a minap beillesztett a tervezetbe egy olyan módosító záradékot, amely szerint Nagy-Britanniának vámunióra kell törekednie az EU-val a kilépés után is.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
E felsőházi döntés önmagában még nem ró jogi kötelmet a kormányra, de egyre több jel utal arra, hogy az alsóházban is többségbe kerülhetnek a vámunió valamilyen formájának fenntartását pártoló képviselők, és ebben az esetben a kezdeményezés akár a kilépési törvény kötelező erejű cikkelyévé válhat.
Mi lesz a vége?
Brit sajtóértesülések szerint Philip Hammond pénzügyminiszter is valamilyen vámuniós jellegű partneri viszony kialakítását szeretné az Európai Unióval, és állítólag Theresa May miniszterelnök is hajlana egy ilyen jellegű megoldásra.
Az EU-szkeptikus tory frakciócsoport szerdán ismertté vált levelének szerzői erről igyekeznek lebeszélni a kormányfőt.
Van még megválaszolatlan kérdés
Az ügy szorosan összefügg azzal a változatlanul megválaszolatlan kérdéssel is, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság 500 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán, amely a brit EU-tagság megszűnése után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
Az Európai Bizottság megoldási javaslata az, hogy az ír sziget egésze – ha egyéb megállapodás nem születik – „közös szabályozási térséggé” alakuljon át.
A brit kormány azonban ezt eddig határozottan elvetette. Londoni értelmezés szerint ugyanis ez a megoldás gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere, és ez kikezdené az Egyesült Királyság területi és belső kereskedelmi integritását, mivel gyakorlatilag Észak-Írország és a többi országrész közé, az Ír-tengerre helyezné át a vámhatárt.
