Mina Andreeva a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a múlt pénteki határidőig mind a kilenc érintett állam – Csehország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovákia – információkat küldött arról, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát.
Az Európai Bizottság január végén rendkívüli ülésre hívta ezen uniós országokat, amelyekkel szemben már második szakaszba lépett a magas légszennyezettség miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás, és tíz napot adott rá, hogy bemutassák tervezett lépéseiket.
A szóvivő újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az ügyben az Európai Bírósághoz fognak fordulni, amennyiben nem találják hitelesnek és hatékonynak a tervezett tagállami intézkedéseket. Hozzátette, a válaszok értékelése várhatóan március közepéig fog tartani, a bizottság szükség esetén ezután fog lépni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Európában legalább évi 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak – közölte az Európai Bizottság.
Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett országgal szemben.
Olvasta már? Szigeteléssel a szmog is kisebb lenne télen
Magyarországon 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős a téli szezon kezdetén megnövekvő szállópor-koncentrációért, mely növeli a szmog kialakulásának lehetőségét is. A Knauf Insulation szakemberei szerint ennek oka leginkább az, hogy 10-ből csupán 2 magyar családi ház megfelelően hőszigetelt, a fennmaradó 8 nem, vagy csak részben szigetelt ingatlan többlet energiafogyasztása pedig nagymértékben hozzájárul a rossz minőségű, szállóporral terhelt levegőhöz. Az ingatlanok hőszigetelésével ugyanakkor jelentősen, akár 50 százalékkal is csökkenthető lenne nem csak a családok fűtési költsége, de a levegő finomszemcse tartalma is.
