Az IMF szerint a következő öt évben Kelet-Európában és Törökországban a potenciális gazdasági növekedés évi 2,3 százalék lehet. 2003-2007 között 5,2 százalékos átlagos növekedés volt, 2008 és 2012 között 1,7 százalékos.
Az IMF által számolt „potenciális növekedés” nem egyezik meg teljesen a ténylegesen várt GDP-növekedéssel. A potenciális növekedés az elvileg elképzelhető növekedést méri, és nehezebben számolható, mert recesszió idején alábecsülik, konjunktúra idején pedig inkább felülbecsülik.
Magyarországot is vizsgálták
Magyarországon 2003-2007 között 2,5 százalékos volt a potenciális növekedés, 2008 és 2012 között 0,1 százalék, 2013 és 2017 között 0,8 százalékos lesz az IMF számításai szerint. A növekedést visszafogja a bedőlt hitelek viszonylag magas aránya, a munkanélküliség növekedése a válság alatt és a vizsgált országok között mért legmagasabb államadóssági szint. Előnyt jelent viszont a régión belüli stabil jogrendszer és a korrupció relatíve alacsony szintje.
A valutaalap szerint a növekedési potenciál nagyrészt azért csökkent a vizsgált országokban, mert a nyugati bankok már nem biztosítanak annyi tőkét a régiónak, mint régen, hanem inkább saját hazai piacaikra koncentrálnak. Az IMF szerint Ukrajnában, Lettországban, Oroszországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában esik vissza legjobban a növekedés.
Ukrajna 1,4 százalékkal növekedhet 2013 és 2017 között, míg a válság előtt 6,6 százalékos növekedést produkált. Oroszországban 3,1 százalékos lehet a válság utáni, és 7,1 százalékos volt a válság előtti gazdasági növekedés. Ugyanezek a számok Lengyelországra vonatkozóan 2,5 százalék és 4,4 százalék.
Nagyon kevés a hitel a régióban
Régiós szinten a potenciális növekedést a már említett hitelszűke, az alacsony tőkeforgalom, a kereskedelmi partnerek kedvezőtlen gazdasági helyzete és a demográfiai változások fogják vissza.
A valutaalap szerint a tényleges GDP növekedés a régióban 2013-ban 1,7 százalék volt, jövőre pedig 2,7 százalék várható. 2012-ben 2 százalék volt a növekedés. Az IMF jelentése Oroszországra, a balti államokra, a balkáni államokra, Törökországra, Ukrajnára, Moldovára, Fehéroroszországra és a kelet-európai volt szocialista országokra terjed ki.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy az egyes országok a piaci bizonytalanság visszatérésére és finanszírozási kihívásokra számíthatnak, ha újra napirendre kerül az amerikai Fed kötvényvásárlási programjának visszafogása. A magasabb hitelezési költségek és a piaci finanszírozási lehetőségek csökkenése különösen a magas költségvetési hiánnyal rendelkező országokat érintené.
