Délután egy órakor a nemzetközi bankközi piacon egy dollárért 3,9672 lírát kértek, a keddi zárószinthez képest 0,27 százalékkal drágult az amerikai deviza. A török fizetőeszköz kora délelőtt jutott rekordmélységbe, amikor is a dollárt 3,9825 lírán jegyezték.
A tízéves államkötvény hozama 13,52 százalékra emelkedett a keddi 12,68 százalékról. Az isztambuli tőzsde irányadó indexe, a BIST 100 0,63 százalékos mínuszban, 104 625,05 ponton állt szerdán kora délután, de napi minimumán 0,76 százalékos veszteséget mutatott.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Egyre nagyobb a nyomás
A török lírára nyomást gyakorol, hogy egyre inkább éleződik a feszültség Törökország és az Egyesült Államok között. December elején kezdődik meg az Egyesült Államokban Reza Zarrabb, az Iránt sújtó amerikai embargó megsértésével vádolt török-iráni üzletember pere.
Az amerikai hatóságok azt állítják, hogy Reza Zarrab és feltételezett cinkosa, Mehmet Hakan Atilla, a Halk Bank török állami pénzintézet egyik igazgatóhelyettese több száz millió dollár értékben hajtott végre szankciókat sértő tranzakciókat amerikai bankokon keresztül az iráni kormány és más iráni szervezetek számára.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Összeesküvés lenne?
Az ankarai kormány „Törökország elleni nyilvánvaló összeesküvésnek” minősítette a pert, amely szerinte alaptalan. Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes szerdán megpróbálta „felbeszélni” a líra árfolyamát egy befektetők számára tartott isztambuli konferencián, mondván, hogy „átmeneti” a két ország közötti viszálykodás.
„Komoly ingadozások voltak a közelmúltban a török piacokon, ezt nyugodtan és helyesen kell értelmezni, nem kell pánikolni. Ezek a problémák az Egyesült Államokkal, a Nyugattal, átmenetiek” – mondta Simsek.
A jegybank is küzd
A külföldi befektetőket azonban aggasztja az is, hogy a török államfő nyomást gyakorol a magas infláció ellen küzdő jegybankra. Bár a török gazdaság több mint 5 százalékkal nőtt éves összevetésben a második negyedévben, az éves infláció októberben 11,9 százalékra rúgott, a líra árfolyama pedig folyamatosan gyengül.
Csak szeptember óta a dollárhoz képest 17 százalékot veszített értékéből a török líra. Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken ismét kikelt a jegybank ellen, azt hangoztatva, hogy csökkentenie kellene a kamatokat, mert ezzel bátorítaná a hitelezést, alátámasztva a beruházások és a fogyasztás növekedését.
A török jegybank az egynapos jegybanki hitel kamatát 9,25 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát 7,25 százalékon, az egyhetes repokamatlábat pedig 8,00 százalékon tartja.
