Nyomottak az árak
A napilap idézi Nagyernyei Attilát, a Tolna Megyei Méhészegyesület elnökét, aki azt mondta: ha a jelenlegi áron értékesítenék a méhészek a mézeiket, az egyenes út lenne a tönkremenetelhez, egy újabb veszteséges évet ugyanis már nem bírnak ki a magyar méhészek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Jelenleg a vegyes virágmézért 550-600, míg az akácmézért 1100-1150 forintos kilónkénti árat kínálnak a felvásárlók. Két éve nagyon még jó árakat kaptak a mézért a termelők, ám most a gyenge termés mellett is alacsonyak az árak.
A kínai hamis méz ugyanis „dől be az Európai Unióba”, és az itthoni árakat is az alacsony uniós árak határozzák meg, mivel a magyar méz 70-80 százaléka exportra kerül. Az ugyanakkor a magyar méhészek és kereskedők szerint furcsa, hogy a 2015-ben elvégzett „nagy európai mézvizsgálatnak” még mindig nincs pontos eredménye.
Előzetesen az közölték Brüsszelben, hogy a mézek mintegy 30 százaléka volt hamis, a pontos adatokat pedig később közlik. Brüsszel azonban továbbra is mélyen hallgat a kínai hamisítások vizsgálati eredményéről.
Méznagyhatalom vagyunk, de kevés mézet eszünk
Az átlagos éves mézfogyasztásnak a jelenlegi személyenkénti 70 dekagrammról egy kilogrammra növelését szeretné elérni az agrárkormányzat 2-3 éven belül – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Kaposváron.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A politikus a Kaposvár és Térsége Méhészeti Egyesülete által szervezett 19. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón újságírókkal közölte, a fogyasztás az ágazatért tett erőfeszítéseknek is köszönhetően nőtt 50 dekagrammról 70-re az elmúlt időszakban, de így is messze elmarad a nyugat-európai 2,5-2,7 kilós átlagtól.
Hangsúlyozta, hogy a Magyar Méhészet Nemzeti Program arra hivatott, hogy segítse a magyar méz piacra jutását, az eszközfejlesztést, tanácsokkal lássa el és a legújabb tudományos eredményekkel is megismertesse a méhészeket, hozzájáruljon a még jobb minőségű méz készítéséhez.
Nagy István, aki maga is méhész, a hazai méhészet legnagyobb problémájának azt tartja, hogy a termelők a mézük jelentős részét nagy tételben, alapanyagként értékesítik, holott a palackos eladás sokkal több bevételt jelentene számukra. A méhészeti program ez utóbbit támogatja, és egységes piaci megjelenést szorgalmaz – mondta.
